Bitskey István: Püspökök, írók, könyvtárak - Egri főpapok irodalmi mecenatúrája a barokk korban - Studia Agriensia 16. (Eger, 1997)

II. Száműzetésben (1596-1687) - 2. A jászói évek (1614-1649)

Kassán, ahol három katolikus papot - a kassai vértanúkként emlegetett pátereket - válogatott kínzások közepette ölték meg Rákóczi György katonái.

Noha a nikolsburgi béke 1622-ben rendezni igyekezett az egri püspökség helyzetét, Erdődy János - néhány év múlva bekövetkezett haláláig - már nem sokat tehetett zaklatott helyzetű egyházmegyéje helyzetének jobbra fordításáért.

Utódaként 1625-ben Pyber Jánost nevezte ki a király, de pápai megerősítést csak 1631-ben kapott. O az első egri püspök, aki a római Collegium Germanicum Hungaricumban végezte tanulmányait, ott szerezte teológiai képzettségét. Neki még nem sok alkalma nyílott arra, hogy ottani tapasztalatait itthon hasznosítsa, mivel főként a püspökség létét biztosító gazdasági intézkedésekkel kellett foglalkoznia. Az ő idejében is tovább folyt a vita Gersei Pethő préposttal. Pázmány 1627. augusztus 31-ei levelében kérte II. Ferdinándot, hogy az elmebetegségbe esett Gersei helyett két egri kanonokot nevezzen ki gondnoknak a prépostság élére.55 Ez meg is történt, a püspök anyagi helyzete azonban így is csak nagyon lassan haladt a stabilizálódás felé. Még Pyber püspök és a káptalan között is pereskedés támadt, végül azonban tisztázták, hogy ki illetékes az egyes települések tizedeinek beszedésére.

Maga a püspök egyébként igen gyakran tartózkodott Bécsben, a király diplomáciai feladatokkal bízta meg. Királyi követként részt vett többek között a Bethlennel folytatott tokaji béketárgyalásokon 1627 márciusában. Házat vásárolt azonban Nagyszombatban is, 1631-ben Jászón pedig egy nemesi kúriát vett meg kerttel és majorsággal. Legfontosabb intézkedéseként tartja számon a szakirodalom, hogy Gyöngyösön - az ott folyamatosan működő ferencesek mellé — letelepítette a jezsuitákat, s így hódoltsági területen erősítette a katolicizmust s egyben megvetette a későbbi neves gimnázium alapját.56 Az iskola 1634-ben kezdte meg működését a jezsuita Pap Ferenc és két társa révén, grammatikai osztályokkal, de 1651-től már a poétikai és retorikai osztály is működött. Arra is több adat van, hogy Pyber püspök különböző plébániákat adományokkal segített. A sasvári főesperesség területén, Sándor- fán Missale Strigoniense-t adományozott a plébániának, Závod templomának pedig egy oltárát újíttatta fel 1622-ben.57

Halála után (1633) Lósy Imre kapta meg a püspöki méltóságot. O is pereskedett saját káptalanával, nem nagy örömére Pázmánynak, aki nem is vállalkozott a döntőbíró szerepére 1635-ben.58 Úgy látszik azonban, Lósynak

55 Uo. 644.

56 HMM, III, 149; DEZSÉRI BACHÓ László: Gyöngyös város a török hódoltság idejében. Gyöngyös, 1941.

57 Pázmány Péter egyházlátogatási jegyzőkönyvei (1616-1637). Válogatta, bevezette és jegyzetekkel ellátta BEKE Margit, Bp. 1994, 315, 361 (Strigonium Antiquum 3).

58 PÖL II, 599.

26