Bitskey István: Püspökök, írók, könyvtárak - Egri főpapok irodalmi mecenatúrája a barokk korban - Studia Agriensia 16. (Eger, 1997)
II. Száműzetésben (1596-1687) - 1. Menekülés Kassára
1597-ben az egri egyházmegye székhelyéül ideiglenesen Kassát jelölte ki, noha a város lakossága ekkorra már majdnem teljes egészében protestánssá lett, s a Szent Erzsébetről elnevezett székesegyház is az evangélikusok kezén volt. A királyi tanács feltehetően épp abban a reményben irányította oda az egri káptalant, hogy ezzel megkezdhesse Észak-Magyarországon a rekatoli- zációt, megváltoztatva némileg a régió legjelentősebb városának felekezeti jellegét. Kassa monográfusa, Wick Béla, s az ő nyomán járó újabb szakirodalom egyaránt jelzi, hogy a város kevés számú katolikusa szorult helyzetben volt.46 Az általános megállapításon túl azonban pontos információkat kaphatunk, ha Ferrante Gonzaga kassai főkapitány levelét tanulmányozzuk.47 1601. november 11-én kéri a főkapitány Mátyás főherceget, hogy föltétlenül nyújtson segítséget a kassai katolikusoknak, mert helyzetük visszás: az egri káptalannak és püspöknek nincs temploma, csupán a főkapitány házának kicsi kápolnája („una minima capellata”) áll rendelkezésre az oda immár be sem férő híveknek. Ugyanis az odamenekülőkkel megnőtt a katolikusok száma, s megkezdődött a jezsuiták térítő missziója is, amely szép eredményeket hozott. A két jezsuita közül Pázmány Péter volt a magyar, Johann Fuller pedig a német hitszónok, ők is csak ebben a kis kápolnában prédikálhatnak. Ezért kéri Gonzaga, hogy engedélyt kaphasson a székesegyház visszafoglalására, amit azután követhetne majd a városi katolikus iskola és a szeminárium létesítése. Szuhay István püspöksége idején, Kassán vette tehát kezdetét Pázmány Péter magyar hitszónoki tevékenysége, s az is valószínűnek látszik, hogy mindketten tudtak a templomfoglalási tervről. Ez azonban csak három év múlva, 1604. január 7-én valósult meg, s az események elindítója ekkor is Szuhay volt. O bízta meg a káptalant, hogy Rudolf császár anyjának elhunyta alkalmából gyászmisét celebráljon, s mivel erre csak a székesegyház a méltó hely, kérte a magisztrátust annak átadására. Minthogy ez nem történet meg, Belgiojoso főkapitány katonasággal hajtotta végre az utasítást, Szuhay pedig fényes ünnepség keretében szentelte fel a visszafoglalt templomot. Szuhay győzelme azonban igen rövid életűnek bizonyult. Bocskai katonái még ugyanazon év őszén visszavették a székesegyházat , majd a felkelt rendek korponai gyűlésén (1605. nov. 24.) az egri püspököt hazaárulással vádol46 Wick Béla: A kassai Szent Erzsébet dóm. Kassa, 1936. 81-83: KNAPP Éva: Vallásos társulatok, rekatolizáció és társadalmi átalakulás Kassán a 17-18. században. In: Századok, 1995, 791. 47 Österreichisches Staatsarchiv, Hungarica fasc. 432. f. 23-24. Közölve: BITSKEY István: Humanista erudíció és barokk világkép. Pázmány Péter prédikációi. Budapest, 1979, 173-174. 23