Bitskey István: Püspökök, írók, könyvtárak - Egri főpapok irodalmi mecenatúrája a barokk korban - Studia Agriensia 16. (Eger, 1997)

II. Száműzetésben (1596-1687) - 1. Menekülés Kassára

ták s az országból való kitiltását követelték. Egy évvel később — Bocskai híveinek kassai országgyűlésén - már az a követelés is elhangzott, hogy szűnjék meg az egri püspökség, hiszen birtokait és székhelyét amúgy is elvesztette, így nincs többé létjoga.48

A székhelyüket elvesztett katolikus főpapok kinevezése, a főpapi méltóságok formális megtartása viszont egyáltalán nem volt közömbös az uralkodó számára, mivel a királyi tanácsban épp a főpapok jelenléte adott szavazattöbbséget a protestáns világi urakkal szemben.49 Másrészt ez az eljárás biztosította a püspökségek folytonosságát is, ennek révén élhetett a remény, hogy a török uralom végén újjászerveződhetnek a hódoltsági egyházmegyék. A száműzetésben is aktívan működő egri püspökség példa arra, hogy a birtokon kívüli állapot nem tette lehetetlenné az egyházmegye vallásos életének szervezését, s a rendkívül nehéz körülmények sem akadályozhatták meg szellemi értékek keletkezését. Szuhay volt pl. egyik ösztönzője Istvánffy Miklós történetírói munkásságának, erről maga a jeles humanista historikus számol be Pázmány Péternek szóló levelében 1605. dec. 31-én. Istvánffy és Szuhay 1598-ban császári megbízottként együtt tevékenykedett Erdélyben, ekkor sokat beszélgettek az újabb kori magyar történelem megírásának szükségességéről.50 Mint köztudott, a Históriámra de rebus Ungaricis 34 könyve elkészült, s a szerző halála (1615) után végül Pázmány Péter segítette elő kiadását (Köln, 1622).

A 17. század első fele azonban még többnyire küzdelem a létért, az egri püspökség intézményének puszta fennmaradásáért, anyagi helyzetének stabilizálásáért. Miután a kassai rekatolizáció ügye egyelőre vereséget szenvedett, a bécsi béke határozatai közé is bekerült, hogy az egri káptalan ott tovább nem maradhat. Noha Bocskai fejedelem halála után megtorpant a protestantizmus észak-magyarországi előretörése, a katolicizmus még régebbi pozícióját sem tudta megtartani. Hiába tért vissza Kassa 1607 februárjában Rudolf hűségére, a város katolikus pap nélkül maradt. Szuhay rövidesen meghalt, a protestánsok pedig elérték az egri káptalani és püspöki javadalmak erős megnyirbálását. 1613. február 24-én a pozsonyi országgyűlés végül az egri káptalan számára Jászót jelölte ki székhelyként, így a püspökség testületileg elköltözött a Kassa közelében fekvő prépostság központjába, ahol március elejétől kezdte meg berendezkedését és működését.

48 HERMANN, 231, SUGÁR, 291.

49 BENDA Kálmán: Pázmány Péter politikai pályakezdése. MTA I. Oszt. Közi. XXXI, 1979, 274.

50 Jezsuita okmánytár. Sajtó alá rend.: BALÁZS Mihály stb. 1/2, Szeged, 1995, 451 (Adattár 34.)

24