Bitskey István: Püspökök, írók, könyvtárak - Egri főpapok irodalmi mecenatúrája a barokk korban - Studia Agriensia 16. (Eger, 1997)

II. Száműzetésben (1596-1687) - 1. Menekülés Kassára

II. SZÁMŰZETÉSBEN (1596-1687)

1596. október 12-én III. Mohamed szultán hódító serege elfoglalta Eger várát s ezzel a több mint fél évezredes múltra visszatekintő püspöki székhely az iszlám uralma alá került. Az ostrom elől Kassára menekült a káptalan, s ekkor még a jövendő egri főpásztorai nem sejthették, hogy hontalanságuk majdnem egy évszázadig fog tartani.

Eger várostörténeti szakirodalma csak igen csekély mértékben foglalkozott a száműzött káptalan sorsával, érthető módon inkább a Félhold uralma alatt maradt, földrajzi értelemben vett település helyzetét igyekezett megvilágítani.43 Ez túl sok eredménnyel már csak azért sem járhatott, mert a török időkből kevés használható forrás maradt meg, Evlia Cselebi közismert leírásai, Egerre vonatkozó adatai is csak nagy óvatossággal kezelhetők44. A hódoltság ideje alatt Eger nem játszhatott szerepet a magyar művelődés történetében, keresztény vallásgyakorlatnak nincs nyoma a város falai között, csupán a berendezkedő iszlám vallási élet tartozékai (minaret, dzsámik, fürdők) épülnek ki benne. Mindez kellő mértékben indokolja, hogy a száműzetésben is működő egri káptalan és püspökség szellemi tevékenységének adatait össze- gyűjtsük s belőlük valamelyes összkép kialakítását kíséreljük meg. Mivel a székhelyükön kívül tartózkodó, „hontalan” püspökök számára az építészeti vagy műpártoló tevékenység lehetősége nem adatott meg, indokolt ha figyelmünket elsősorban az irodalmi és könyvtári mecenatúrára irányítjuk, e téren a nehéz körülmények ellenére is érvényesülhettek bizonyos mértékig a püspökök törekvései.

1. Menekülés Kassára

Az 1596. június 17-én kinevezett egri püspök, Cherődy János egyáltalán nem is láthatta egyházmegyéje székhelyét, a közelgő ostrom híre is elriaszthatta látogatási tervétől, röviddel a vár eleste után pedig - egyre súlyosbodó betegsége következtében — meghalt. Új kinevezésre csak két év múlva került sor, ekkor helyezte át a királyi leirat Vácról az egri egyházmegye élére Szuhay Istvánt.45

Az új püspök igen nehéz helyzettel szembesült, mivel az országgyűlés

43 NAGY József: Eger története. Budapest, 1978, 133-157.

44 Evlia Cselebi török világutazó magyarországi utazásai 1664-1666. II. kötet. Bp. 1908. Ford. és jegyzetekkel ellátta KARÁCSONY Imre.

45 SUGÁR, 289.

22