Bitskey István: Püspökök, írók, könyvtárak - Egri főpapok irodalmi mecenatúrája a barokk korban - Studia Agriensia 16. (Eger, 1997)

I. Rómából Egerbe - 1. Stúdiumok a Collegium Germanicum Hungaricumban

A Ratio által előírt hittudományi stúdiumok egyik ágát a theologia scho- lastica (dogmatika) alkotta, a másikat az ún. pozitív (vagy gyakorlati) teológia jelentette. Ehhez tartozott az erkölcstan (casus conscientiae), az egyházjog (jus canonicus) és a polemikus teológia (controversiae). Nagyjából az utóbbinak a szolgálatában állott a bibliai exegézis és az orientális nyelvek (héber, arámi, káldeus stb.) tanítása is.

A 17. század Itáliában a barokk tudományosság virágkora, a Galilei-féle „nu- ova scienza” ideje, s ez a Collegium Romanumban folyó képzés színvonalát és jellegét is meghatározta.20 Az intézet rektorainak és professzorainak teljes névlistáját Villoslada monográfiája adta közre, ennek alapján lemérhető az a színvonal, amely az ott tanulók képzettségét meghatározta. Számos európai hím tudós professzora volt a kollégiumnak, néhányukról másutt már részletesen szóltunk.21 Ehelyütt is említenünk érdemes, hogy Roberto Bellarmino rektorsága (1592- 1594) akár jelképnek is vehető: a 16. század végén a katolikus hittudomány első számú hitvitázója állt az intézmény élén, az ő polemikus szintézisén (Disputád- ones de controversiis christianae fidei..., Ingolstadt, 1586-1593) alapult az egész 17. századi európai hitvédelmi irodalom. Egyik-másik protestáns egyetemen külön tanszék létesült az antibellarminizmus jegyében s ilyenkor doktori tézisek egész sora kapta feladatul az olasz teológus tételeinek cáfolatát. Noha a Jézustársaságon belül is folyt vita a mű egyes tételeiről, a katolikus apologetika végül is a bellarminizmus talaján épült ki, s ez az irányvonal elsődlegesen határozta meg a római teológusképzést egészen a 18. század közepéig.22

Bellarmino rektorutódai ugyancsak neves teológusoknak számítottak: Bernardino Rossignoli az egyik legismertebb aszkétikus könyv (De disciplina christianae perfectionis, 1600)23 szerzője, Daniello Bartoli (1608-1685) polihisztor, Giovanni Tolomei (1653-1726) bíboros pedig az Árkádia írócsoportnak is tagja volt. A theologia scholastica professzorai a 17. század legnevesebb európai hittudósai: Giovanni da Lugo bíboros, a tomizmust megújító Antonio Perez, az exegéta Cornelius a Lapide, a trentói zsinat történetét meg20 VILLOSLADA, Riccardo Garcia: Storm del Collegia Romano dal suo inizio (1551) alia soppressione della Compagnia di Gesú (1773). Roma, 1954 (Analecta Gregoriana LXVI).

21 BITSKEY, 156-160.

22 Uő. Bellarmino-Rezeption und Antibellarminismus in Ungarn 1590-1625. In Religion und Religiosität im Zeitalter des Barock hrsg. Dieter BREUER, Wiesbaden, 1995, Bd.II, 809-816.

23 CHIOVARO, Francesco, Bernardino Rossignoli (1547-1613), uomo di governo e maestro di vita spirituale nella Comapgnia di Gesú. Roma, 1967 (Analecta Gregoriana, B.26).

14