Bitskey István: Püspökök, írók, könyvtárak - Egri főpapok irodalmi mecenatúrája a barokk korban - Studia Agriensia 16. (Eger, 1997)

I. Rómából Egerbe - 1. Stúdiumok a Collegium Germanicum Hungaricumban

író Pietro Sforza Pallavicini, valamint a század alighanem legtermékenyebb jezsuita szerzője, Theophil Raynaud, aki a filozófia, teológia, aszketika, exe- gézis, etika és hagiográfia területén egyaránt jelentékeny munkásságot fejtett ki.24 A természettudományok oktatása sem mutatott alacsonyabb színvonalat. A geometriát, matematikát és asztronómiát a Galileivel is jó kapcsolatokat fenntartó Christophorus Clavius, majd Christophorus Grienberger oktatta.25 A barokk tudományosság reprezentánsa, a legendáshírű Athanasius Kircher (1602-1680) rendezte be az intézet csillagvizsgálóját, amely több nemzedék tudományos képzését alapozta meg.26 Az ő csillagászati műszereivel dolgozott egy fél évszázaddal később Roger Boscovich (Josip Ruder Boskovic, 1711-1787) horvát származású fizikus, aki a newtoni atomelméletet vallotta, s annak európai elterjesztésében nagy szerepet játszott.27

A tudományos képzés mellett nagy szerepe volt a kollégiumban a lelki nevelésnek, amelyben az intézet spirituálisa vitte a vezető szerepet, ő volt a növendékek gyóntatója. Ezt a tisztséget a 17. század közepén hosszú ideig Nádasi János magyar jezsuita töltötte be, aszkétikus és devóciós könyveinek hosszú sora járult hozzá az alumnusok spirituális mentalitásának kialakításához, a militáns hitvitázó szellem helyett a pietas barokk eszményének meggyökereztetéséhez.28

E néhány kiragadott példa talán elegendő illusztrációt szolgáltat annak a szellemi légkörnek a jellemzésére, amely a Collegio Romano magyarországi alumnusait körülvette, eszmevilágukat meghatározó módon befolyásolta. A teológushallgatók természetesen professzoraik személyén túl műveikkel is megismerkedtek, sokat haza is hoztak közülük, s - mint látni fogjuk - az egri püspöki bibliotéka polcain is többnyire ott sorakoznak a felsorolt profeszorok munkái.

24 SOMMERVOGEL, VI, 514; VI, 120; VI, 1517.

25 VILLOSLADA, i.m. 194-196.

26 A Kircher-kutatás legújabb eredményeinek összefoglalása: Athanasius Kircher und seine Beziehungen zum gelehrten Europa seiner Zeit. hrsg. John FLETCHER, Wiesbaden, 1988 (Wolfenbütteier Arbeiten zur Barockforschung, Bd. 17.)

27 KOSÁRY, 622.

28 TÜSKÉS Gábor: A XVII. századi elbeszélő egyházi irodalom európai kapcsolatai (Doktori értekezés, kézirat). Bp. 1994, 117, valamint ItK, 1992, 579-593.

15