Bitskey István: Püspökök, írók, könyvtárak - Egri főpapok irodalmi mecenatúrája a barokk korban - Studia Agriensia 16. (Eger, 1997)

III. Irodalom a barokk kori Egerben (1699-1799) - 3. Könyvtár és irodalom az Eszterházy-korszakban (1761-1799) - 3.6. írók Eszterházy környezetében

Egy francia jezsuita, Leclerc abbé - aki 1767-1769 között Kassán tartózkodott - Eszterházynak címzett ajánlással 34 lapra terjedő francia nyelvű versezetet juttatott el a püspökhöz La recherche de la Vérité címmel, s ebben Feneion érsek munkájához (Démonstration de l’existence de Dieu) hasonlítja művét. Az alexandrinusokba szedett hitvédelmi eszmefuttatás - amely a Főegyházmegyei Könyvtál' kéziratkatalógusa szerint talán 1790 tájára tehető - a kései barokk jellegzetes szellemi terméke. Sajnálatos módon azonban az egri püspöknek és a francia teológusnak erről az érdekes kapcsolatáról több részletet nem ismerünk, azt sem tudjuk, találkoztak-e valójában vagy csupán a kézirat elküldése jelentette köztük a kontaktust.256

Személyesen Eszterházynak dedikálta könyvét Patay Sámuel (1709-1795 k.) báji birtokos nemes, aki az indiai Pancsatatra egy változatát adta ki saját fordításában Az régi indusok bölcselkedések (Eger, 1781) címmel. A szerző szerint a mű „példákkal jó erkölcsökre tanító könyvecske, mellyet magányos és koros napjaiban” ültetett át magyarra, miután az már megjelent „Arabs, Görög, Deák s Frantzia nyelveken.” Szerinte mecénása, Eszterházy püspök „mint Fénix madár” a ”már tsak nem megholt” magyar nyelvet „elaludt hamvából” feltámasztani igyekszik, ezért kérte őt, hogy könyvének „világ eleiben lejendő terjesztését hathatós pártfogolása által véghez is vinni méltóztasson.” Az ad personam dedikációban pedig ez áll: „egy Indiábúl hozatott jó illatú gyümöltsötskével kedveskedem Excellentiád méltóságának ... , mely gyü- mölts hogy az Magyar Nemzet között is illatozzon, kiadattatik.”

A korszakban igen divatos, jellegzetes adaptációk egyike ez a kiadvány, az eredetinek szabad átköltése, hazai igényekhez szabása. Kosáry Domokos azon művek sorában tesz említést róla, amelyek élesztették a közönség növekvő igényét az olvasásra, s a magyar széppróza fejlődésének gyakorlati iskoláját jelentették.257 Érdemes lett volna azonban azt is hozzátennie, hogy e könyvnek is (mint oly sok másnak) Eszterházy volt a mecénása, így lenne teljesebb az általa „erőszakos, de nagyvonalú, késő barokk magyar”-nak jellemzett egri püspök bemutatása. Annál is inkább, mivel Patay református volt.

Nyilvánvalóan kapcsolatban állt Eszterházy is Fejér Antallal, akiről Bar- kóczyt búcsúztató költeménye kapcsán már szóltunk. Néhány évvel később Fejér erkölcstani szabályokat propagáló kiadvánnyal jelentkezett a líceumi nyomdában (A józan életnek némely regulái. Eger, 1767). Arra vonatkozóan sajnos nincsen adatunk, hogy az irodalmi ambíciókkal rendelkező ügyvéd kinek a biztatására fogott hozzá John Barclay (1582-1621) skót szerző híres lovagregényének (Argenis, 1621) magyarra fordításához, tény azonban, hogy

256 KOZMA Antal: Egy XVIII. századi száműzött jezsuita teológus francia nyelvű verses kézirata az. egri érseki líceum könyvtárában. Egy. Phil. Közlöny, 1938, 398-402.

257 KOSÁRY, 659.

121