Petercsák Tivadar - Pető Ernő (szerk.): Végvár és környezet - Studia Agriensia 15. (Eger, 1995)

Pálffy Géza: A főkapitányi hadiipari műhely kiépülése Kassán és nyersanyagellátó forrásai

120 E.206. 37.cs. fol.2.

121 ibid. 1595.: fol.2-7., 1596.: fol. 8 -19. Bées salétromcllátását még a morva területek segítették jelentős mértékben. KA. HKR. Protr. Bd. 139. Exp. föl. 40., 59. és Bd. 140. Reg. föl. 36.f

122. vő. Ágoston Gábor: Török lőportermclés Budán a 16. században (Adalék a magyarországi török végvárak hadianyagellátásához) in: Unger Mátyás Emlékkönyv. Szerk.: E. Kovács Péter-Kalmár János-V. Molnár László. Bp., 1991. 86-87. és uő.: A török hadsereg lőporcllátása a 16-17. századi magyarországi hadjáratokban, in: Zalai Múzeum 4. (1992) 66-67.

123. Magyar törvénytárf. 15261608. évi törvénycikkek. Szerk.: Márkus Dezső Bp., 1899. (Corpus Juris Hungarici.) 802-803., 820-823., 864-865. A XVII. század folyamán sorra jelennek meg a hasonló tilalmak. Divéky Adorján: Felső-Magyarország kereskedelmi összeköttetése Lengyelországgal főleg a XVI-XVII. században. Bp., 1905.56. (a továbbiakban Divéky. 1905.); A salétrom felvásárlásának tiltás már 1592-ben szóba kerül. KA. HKR. Prot. Bd. 188. Exp. föl. 24. A XVI-XVII. század folyamán állandóan tiltják a fémek, a lőpor, sőt gyakran a kötéláruk és a bőr kivitelét is, elsősorban a török terücltckrc. Heckcnast, 1985. 45-48. Iványi. 1928. 175.; AMK. Schw. No. 2447. és No. 2682.

124. Divéky. 1905. 60-61.; Iványi. 1928. 168-169.; Takáts Sándor: A kéntermclés kezdete Magyarországon, in. Magyar Gazdaságtörténclmi Szemle (a továbbiakban MGtSz) VI. (1899) 288.

125. KA. HKR. Prot. BD. 142. Exp. föl. 39.

126. Divéky. 1905. 59. és 61.; illetve Regcsta fondu Militare archivu ministerstva vnitra RCS. v. Praze. Díl 1. 1527-1589. K vydáni pripravil Frantisek Roubík. Praha, 1937. (Prameny k ccskoslovenskym dejinám vojenskym. Svazek 1.) 282-287., 291., 297.

127 E. 211. Scries I. 2. fase. fol. 140.; uo. Sercics II. 25.t föl. 70-71., 69.; KA. HKR. Prot. Bd. 188. Exp. föl. 134.

128. KA. AFA. 1570/11/2.; Kemény Lajos: Akassai fegyvergyártó cékcről. in: A.É. XXL (1901.) 78-80.; Kemény. 1905. 270-274.; 273.: „Was aber das Pantzermacher meisterstück betreffen that, soll es nach Nürnberger oder Augspurger gewonheit gemacht und gehalten werden. "

129 E. 211. series II. 25.t.fol.80

130. Kemény Lajos. Üveggyártás és fegyvergyártás a XVI. században, in: A.É. XXVI. (1906) 188-189.; KA. AGA. 1570/11/2.

131. Szatmáron Iványi Béla említi Paul Ncidl ágyőöntöt, akiről már korábban volt szó. Ivbányi. 1928. 423.

132. E. 211. Series IL 30.t. föl. 101-102.

133. E. 136. 7.t. föl. 459-461.

134. Sugár István: Az egri vár kémei és fegyverei a várszámadások és leltárak tükrében (1549-1562.). in: Az Egri Múzeum Évkönyve (a továbbiakban EMÉ.) XIII. (1975) (a továbiakban Sugár, 1975.) 117.; Holub József: Istvánffy Miklós históriája hadtörténelmi szempontból. Szekszárd, 1909. (Művelődéstörténeti értekezések 35.) 75.; Az újab lőpormalom pusztulására: „Molcndinum pulucris, tempore sui Capitancatus nihil quicquam utilitatis habuit. Nam tempore suo deustatum est.” HHStA. UA. Fasz.103. Konv.2. 1574.márc. föl.128. és Lambrecht. 1915.69.

135 Iványi. 1928. 170.; E.206. 37.es. föl. 65.

136 Délshy Mihály: Munkások és mesterek az egri vár építkezésein 1493 és 1596 között, in: EMÉ. 1. (1963) 198-199.; Sugár István: Az egri vár gyalogsága, lovassága és tüzérsége 1552 és 1561 között, in: EVH. 11. (1975) 16-19.

137. E. 211. Series I. il. fase. fol. 173., 242-243.

217