Petercsák Tivadar - Pető Ernő (szerk.): Végvár és környezet - Studia Agriensia 15. (Eger, 1995)

Pálffy Géza: A főkapitányi hadiipari műhely kiépülése Kassán és nyersanyagellátó forrásai

138 „die Gränic heiiser besuechcn mues” E. 211. Series II. 25.t. fol. 192. 1582-bcn ugyancsak neki, „omnia harum partium Armamentaria perlustraturo” járó költségek kifzetését rendeli cl az uralkodó. E. 244. Lib. exp. 3 köt. fol. 64.

139. Kassa felszerelésére lásd Klusová. 1978. 270. A hadszertár 1662. évi leltárát kiadta Domokos. 1990. Az 1682. évi leltár rövid kivonata Szendrei. 1888. 627. A táblázatban a következő rövidítéseket alkalmaztam: m=mázsa, f=font, ó.=ólom, f=fém. Kassán 120 fontos mázsát használtak. Ezt igazolják - az 1554. évi inventáriumban szereplő 4 mázsa 109 font kén mellett - a felső-magyarországi salétromfclügyelő fennmaradt 1595-1596. évi számadásai, melyekben 120 fontos mázsával számolnak. E. 206. 37.es. 1595.: fol. 2-7., 1596.: fol.8-19. Bogdán István is ilyen viszonyszámot feltételez. Bogdán 1991. 456-457.

140. Kassa város 1552 jan. 17-én felvett leltára, mely a város felszerelésén kívül magában foglalta az Izabella királyné által hátrahagyott hadiszerckct is. HKA. HFU. RN 3,fasc. 1552. jan-febr. fol 43-54. Egy rövidebb, hiányos latin nyelvű másolatról közölte Kárffy Ödön: Kassa város tüzérségi felszerelése, in. T.T. 1901. 121-123.

141. Ennek felét János király özvegye hagyta a városban.

42. HKA. HFU. RN 4. fasc. 1554 sine dato. fol. 16-23.

143. 11 kisebb kaliberű ágyú a város tulajdonát képezte.

144. AMK. Schvv. No. 1848. Kassa városának 1557. szeptember 1-én készült inventáriuma. A Kassai Városi Levéltárban található példányról kiadta Kemény Lajos: Kassa fegyvertára a XVI. ésXVII. században. (Okiratok Kasssasz. k. város levéltárából.)in: T.T. 1890.377-381. A Magyar Országos Levéltár Urbaria ct Conscriptioncs elnevezésű fondjában található másolatról közölte Kárjfy Ödön: Kassa város tüzérségi felszerelése, in: T.T. 1901. 123-126.

145. Ezeknek azonban csaknem kétharmad része Kassa városának birtokában volt, négy ágyú pedig a közeli Nagyidáról származott. Királyi kézben mindössze kilenc löveget találtak a végvárak megszemlélésére kiküldött királyi biztosok. (Az összeírás feltüntette továbbá a város három eperjesen található dupla falkonétáját is, melyeket Kassa felszerelésébe nem számítottam be.

146. A leltár szerint a szakállasok döntő része is a város birtokát képezte. A nagy szám azzal magyarázható, hogy az összeírok külön könnyű kézifegyvereket nem vettek számba, ezeket valószínűleg pusztán a méretre utaló jelzőkkel fejezték ki.

147. A 40 mázsán kívül még összeírtak 6,5 hordónyi és 6-6 hordócskányi „ismeretlen súlyú” ként.

148. KA. AFA. 1562/1/1. Kassa városának és hadszertárának 1561 decemberében összeírott leltára, vö. KA. HKR. Prot. Bd. 142. Exp. fol.58.

149. KA. AFA. 1570/11/2.

150 „Mer ist an Mcttall Zum Geschucz giessen Vorhanden 797 C.” A nagy mennyiségű fém kiválóan jelzi az ágyúöntés jelentőségét.

151. Atüzérségi és hadiszcr-állomány Magyarországon 1577-ben. in: H.K. VII. (1894) 703-704 (a továbbiakban Tüzréség. 1894.)

152. Ezenkívül az öntóműhelyben még volt 139 mázsa érc, 505 mázsa réz és más fém, valamint 19 mázsa ón.

153. Kelenik József: A kézi lőfegyverek jelentősége a hadügyi forradalom kibontakozásában. A magyar egységek fegyverzete a tizenötéves háború időszakában, in: H.K. 104/4. (1991) 16. (a továbbiakban Kelenik. 1991.)

154 Sugár. 19754. 121.; Tüzérség. 1894. 700-703.

155. Kelenik. 1991.22.

156. A hadügyi forradalom magyarországi jelentkezésérre lásd még Kelenik József: A kézi lőfegyverek jelentősége a hadügyi forradalom kibontakozásában. A császári hadsereg fegyverzetének jellege Magyarországon a tizenötéves háborő éveiben, in: H.K. 104./3. ( 1991 ) 80-122. és uő. : A hadügyi forradalom és ahtása Magyarországon a tizenötéves háború

218