Petercsák Tivadar - Pető Ernő (szerk.): Végvár és környezet - Studia Agriensia 15. (Eger, 1995)
Nagy László: A magyar végvári katona és a természet
amikor Magyarországon az elhúzódó törökellenes háború amúgy is pusztította az élő és holt erőket - hét évszázad óta a leghidegebb idő tombolt, vészesen elhúzódó szárazságokkal és nagy sáskajárásokkal párosulva. Erről különben részletesen beszámol Cserei Mihály is.21 Az emberek jelentős része párosulva, erről különben részletesen beszámol Cserei Mihály is.21 Az emberek jelentős része hajlott affelé, hogy a csillagok járásával, üstökösök feltűnésével magyarázzon minden jelentősebb földi dolog bekövetkezését. Egy XVI. századi kiváló matematikus írja 1551-ben: „Ha a Nap, a Vénus és a Hold együttállásban van az Ikrek jegyében, az írók keveset keresnek abban az esztendőben, a szolgálók pedig lázonganak gazdáik ellen. Nagy lészen azonban a búza bősége a földön és csekély az utak biztonsága az útonállók bősége miatt.“22 Sokan voltak, akik a háborúk kitörését az üstökösök feltűnésével magyarázták. E nézetekkel száll szembe Dudith András, a világot járt humanista tudós és diplomata a XVI. század utolsó harmadában. Ő egyértelműen tagadja, hogy a háborúknak, dögvészeknek és egyéb természeti csapásoknak az üstökösök lennének az okai. Hiszen ezek „már előbb megnyomorították az emberi nemet, mikor még egy üstökös sem tűnt föl az égen.“ Utal Nagy Szulejmán szultán 1552-1556 közötti magyarországi pusztításaira és hódításaira mondván: „ezeket a roppant kavarodásokat, hatalmas megmozdulásokat azt az oly emlékezetes háborút, ezeket a súlyos veszteségeket és pusztításokat, végül a keresztény népeknek a szemében oly félelmetes zsarnoknak (ti. Szulejmánnak) a halálát, az emberi dolgoknak és a háborúknak, valamint a királyok életének és halálának eligazítója, előre jelzője, mármint valamely üstökös ugyan bejelentette-e?“ A tudós pap szembeszállt az amulettek egészségét megóvó bűvös hatásában való hittel is, ami pedig oly elterjedt volt, különösen a katonaság sorai között.23 Arról lehettek és lehetnek különböző vélekedések, hogy a különféle égi jelek és a földi történések között milyen összefüggések lehettek és lehetnek. Az azonban vitathatatlan, hogy az időjárás alakulása egyenes összefüggésben állt a mezőgazdasági terméshozammal, az élelembőséggel vagy az éhínséggel. Ez utóbbi évszázadokon át olyan következetesen visszatér - írja Braudel -, hogy beépül az emberek biológiai rendszerébe és mindennapi életünk egyik elemévé válik. „Az árdrágulások és az áruhiányok tulajdonképpen még Európában is állandó, megszokott jelenségek, bár ez a földrész kivételes helyzetben van.“ 1696-97-ben például Finnországban éhen pusztult a lakosság 75
