Petercsák Tivadar - Pető Ernő (szerk.): Végvár és környezet - Studia Agriensia 15. (Eger, 1995)

Nagy László: A magyar végvári katona és a természet

tották, ha a vár alól elvonulnak, s felhagynak a vívással és harccal.“ 1 Hasonlóan kedvezőtlen időjárás, váratlan, idő előtti beköszönte miatt szakítják félbe a törökök 1598-ban Várad ostromát.12 1663-ban viszont a nagyvezér serege vesztegel több, mint négy héten át Budánál a váratlan negyvennapos eső miatt. Jóllehet Érsekújvárt így is elfoglalja, de az időveszteség már nem tette lehetővé továbbjutásukat nyugati irányban. Pedig ekkor Montecuccoli oly csekély erők felett rendelkezik, hogy bajosan tudta volna megakadályozni a török fősereg Bécs alá vonulását is.15 A rendkivüli rossz időjárás természetesen nemcsak török haditerveket hiúsított meg, hanem keresztény - főként nyugati zsoldos - seregek vezetőiét is. 1598-ban nagyrészt a rossz időjárás miatt hagyják abba Buda sikerrel kecsegtető ostromát.4 1601 novemberében pedig a hirtelen beköszöntött zord idő miatt történik ugyanez Kanizsa ostrománál.15 Sajátos módon a magyar csapatok a nyugati zsoldosoknál hatékonyabban tudtak védekezni az időjárás viszontagságai ellen. Antonio Bonfini jegyezte fel a Mátyás idején, ausztriai várostromokban részt vevő magyar katonákról nem kis csodálkozással: „Táboroznak télen, nyáron. Saját szememmel láttam, a hó alatt, puszta földön telelnek türelmesen, de nem szakították félbe a kezdett ostromot... a dermesztő hideg miatt nem panaszkodnak. S bár legtöbben megdermednek az őrjítő fagyban, rendületlen lélekkel tűrnek mindent.“16 Hasonlók olvashatók lengyel forrásokban Báthory István Pskow alatt táborozó magyar katonáiról. Ezek a dermesztő hideg ellen úgy védekeztek, hogy az első világháborús lövészárok-rendszerhez hasonló, félig földbe vájt favárost építettek ki maguknak a körülzárt erődített vár körül. Ott egészen az 1582-es békekötés bekövetkeztéig kitartva, IV. Iváh várakozása ellenére, nem kis mértékben ezzel kényszerítették térdre „minden oroszok cárját“, aki lemondott Livónia birtoklásáról.17 A Báthory István oroszországi hadjáratában ugyancsak megedződött erdélyi székely és magyarországi végvári katonák az ekkor meglehetősen szokatlannak számító téli hadjáratot folytattak 1593-94 fordulóján a török ellen, nagy sikerrel.18 Ám hasonló eredményt harcoltak ki 1604-1605 telén Bocskai István, nagyrészt magyar végvári katonákból álló hadai is Felső-Magyarországon, a téli szállásra beszorult Basta tábornagy katonái ellen.19 Hasonló okok miatt járt sikerrel különben fél évszázaddal később Zrínyi Miklós téli hadjárata.20

Fernand Braudel francia történész a klíma ciklikus változásaival foglalkozva írja, hogy Európában a XIV. század közepén és a XVII. század második felében valóságos „jégkorszak“ uralkodott. Az 1690-es esztendőkben 74