Petercsák Tivadar - Pető Ernő (szerk.): Végvár és környezet - Studia Agriensia 15. (Eger, 1995)

Nagy László: A magyar végvári katona és a természet

védelmi erőrendszerről. Rudolf császár és magyar király az 1596-os - alapjában véve túlértékelt - mezőkeresztesi csatavesztés után csábította Magyarországra ezt a németalföldi és a franciaországi hadszíntereken ugyancsak sok várharcban és mezei ütközetben kitűnt kiváló katonát.8 A nyugateurópai erődítményekhez szokott Basta rendkívül kritikusnak ítéli már Bécs védhetőségét is. Igaz, a kahlenbergi magaslat döntő stratégiai fontosságát már ő is felismerte, több mint harmadfél századdal a sorsdöntő bécsi ostrom előtt. 1598. január 8-án azt írta Famese Ranucció pármai hercegnek: „Küldöm jelentésemet Bécs állapotáról, amiből láthatja Fenséged, milyen keveset törődnek az annyira fontos erődítménnyel.“ Ám ennél sokkal lehangolóbbnak ítélte meg az itáliai építészek, hadmérnökök közreműködésével épült nyugatmagyarországi, rendkívül erősnek tartott védrendszer állapotát, így vélekedve: „Még a legerősebb várat sem lehetne ostrom esetén hat hónapnál tovább védelmezni egyetlen gyenge üteg ellen sem, nem beszélve a törökről.9 E sorokat a magyarországi hadieseményekkel összevetve látnunk kell a különben oly kiváló katona téves helyzetfelmérését, amikor nyugat-európai mércével mérve nyilatkozott e várak védhetőségéről. Az elkövetkező években a magyarországi terepet és a török, valamint a magyar katonai állapotokat megismerve ő is egészen más álláspontra helyezkedett mind egy-egy vár védhetőségét, mind az egész törökellenes háború kimenetelét illetően. 11 Visszatérve az alapkérdésre, a magyar katonaság és a földrajzi környezet kapcsolatára, szólnunk kell például egy általában elhanyagolt-vagy legalábbis nem kellően figyelembe vett — tényezőről: az éghajlati viszonyok döntő hatásáról a hadviselésre. Egy-egy hadiesemény vagy hadjárat elemzésénél meglehetősen ritkán találkozunk annak a vizsgálatával, hogy az adott időben milyenek voltak hazánkban az időjárási viszonyok és ennek nyomán a termés; a rossz termést szinte törvényszerűen követő járványügyi helyzet; milyenek voltak váratlan nagy esőzések, hőség vagy hideg, illetve más, katonai mozgást és szállítást befolyásoló meteorológiai viszonyok. Az időjárás nem várt, kedvezőtlen alakulásának katonai következményére megemlíthető rögtön Eger 1552-es ostroma. Török forrás szerint azért kellett nyolc nappal Kaszim Gürü napjának bekövetkezte előtt abbahagyni az ostromot és elvonulni a vár alól, mert „Isten végzéséből bekövetkezvén a téli évszak és a hideg idő, a beállott esőzés és havazás miatt eltűnt a nyugalom és a türelem; az élelmiszerekben való szükség aggasztotta a sereget, a hidegség megzavarta a jószágok nyugalmát.“ Mindezért az ostromlók vezetői „jobbnak és célszerűbbnek tar73