Petercsák Tivadar - Pető Ernő (szerk.): Végvár és környezet - Studia Agriensia 15. (Eger, 1995)
Czigány István: Várrendszer, haditeher és hadigazdálkodás a XVII. században
megroppanásához. Hadseregének létszáma az 1475 és 1631 közötti időszakban 20 000-ről 300 000-re növekedett. 5 A hadikiadások óriási méreteit pedig jelzi, hogy a XVI. század végén csak az Itáliában és Németalföldén folytatott háború a XVII. század elejére már meghaladta a tízmillió dukátot. Finanszírozása már nemcsak a spanyol kincstárnak okozott gondot, de sorozatos pénzügyi válságba sodorta a hitelező genovai bankházakat.7 Tágabb keretben, az európai tendenciák figyelembevételével kell választ adnunk arra a kérdésre, hogy a török elleni védelem költségeit, milyen módon tudták előteremteni. A kérdés megválaszolása rendkívül összetett, hiszen olyan katonai, gazdasági, társadalmi, bel- és külpolitikai hatásokat kell elemezni, mely jelen tanulmányunk szűkre szabott keretei között lehetetlen. Ezért most a végvárrendszer finanszírozásának néhány problémáját, és annak a gazdaságra való hatását kívánjuk felvillantani, amely véleményünk szerint Magyarországon jellegében egy hadigazdálkodási rendszert hozott létre. Közismert, hogy a fejlett nyugat-európai régiókban a hadügy igényei, vagyis a közvetlen és a közvetett hadikiadások súlyos aszinkronitásba kerültek az adórendszerrel. Ám ezt nem csupán a gazdasági potenciál hiánya, hanem a bürokrácia felkészületlensége,4 s a pénzügyi rendszer elégtelensége is okozta. Új szervezeti kereteket, új pénzügyi technikákat kellett keresni ahhoz, hogy a hadseregek megnövekedett igényeit ki tudják elégíteni. Ez az erőforrások koncentrálását, vagyis az állam (uralkodó) szerepének növekedését jelentette. A Habsburg Birodalomban, melyet részben az oszmán hódítás megállítása hívott életre, ezek a problémák a közép-európai régió gazdasági és társadalmi elmaradottsága miatt hatványozottabban jelentkeztek. Ebben a konstellációban szinte megoldhatatlan feladatot kellett megoldania a Habsburg adminisztráció irányítóinak. Gyakorlatilag egy 1000-1200 kilométer hosszú határszakaszon igyekeztek a moszlim hódítókat feltartóztatni. Amint ez már a XV. század folyamán beigazolódott, egy a kontinens erejét összefogó birodalom, vagy szövetség híján csak védekezésről, lehet szó, melyet a végvár- rendszer biztosíthatott. A magyarországi végvárvonal a XVII. század első.felében az ország közepén félkaréjban húzódott, az Adriától Szatmár váráig. Mintegy kilencven kisebb-nagyobb vár (castrum, arx) hordozta a védelem fő terheit, de mellettük több száz erődített hely, épület és őrtorony egészítette ki a védelmi rendszert. A tizenötéves háborút követően 1607-ben a bécsi kormányzat a végvárvonalon szolgáló 19 694 katona zsoldját, a felszerelést és a lőszert, valamint a 57
