Petercsák Tivadar - Pető Ernő (szerk.): Végvár és környezet - Studia Agriensia 15. (Eger, 1995)
Csorba Csaba: Vár és környezete a leírások és ábrázolások tükrében
közelében néhány parasztház.72 Dunaszekcsőn a palánk dombon emelkedik, a domboldalban néhány parasztház áll, följebb gyümölcsös és zöldséges kertek húzódnak.73 Mohácsot körben mocsár övezi, amely megközelítését igen megnehezíti. A mocsáron csak egy hídon lehet átkelni.74 A Dél-Dunántúl számos török erődítményéről leírást és képet készített Esterházy Pál, akinek Mars Hungaricus c. műve az 1663/64-es téli hadjáratot írja le, amelynek résztvevője volt. Pécset úgy mutatja be, mint egy virágzó várost, amelyhez közel almás-, veteményes- és dinnyéskertek helyezkednek el, meg szőlők és gyümölcsösök. A fallal körülvett városon belül is terjedelmes kertek voltak. Mindez az ostrom során elpusztult, a törökök csak a várat tudták megtartani.7 Segesdet, ezt a magas dombon fekvő török várat „szőlőskertek, gyümölcsösök, szántók és rétek övezik és levegője is egészséges”.76 E. Brown 1669/70-ben tett utazásán eljutott Győrbe is, amelynek környékéről a következőket írja: „Az egész környék róna, csupán egyetlen kis hegy emelkedik, egyébiránt ez is eléggé távol és szükség esetén akna segélyével ezt is légbe lehetne röpíteni. A síkság közepén áll még a kis őrtorony, honnan az ellenség közeledése könnyen észrevehető”.77 A XVII. század közepének felső-magyarországi városairól és várairól érdekes, eleven képet fest a magyar Simplicissimus: írója felfigyelt rá, hogy úgyszólván valamennyi település rendelkezett valamiféle védelmi rendszerrel („jól kerített városok és sövénnyel körülvett falvak”).78 Lőcse: „Külvárosai nincsenek, de kies kertek veszik körül”.79 Kisszeben: -A külvárosok tele vannak csinos kertekkel”.80 Bártfa: „a külvárosok terjedelmesek”.81 Eperjes: „nagy külvárosai vannak és sok szép kertje”.82 Kassa: „A külvárosok elég terjedelmesek, palánkkal vannak körülvéve és leereszthető sorompókkal elzárhatok...” A külvárosokban tartják a nagy- és hetivásárokat.83 Eger: A vár mellett, a város mellett is szőlők és gyümölcsösök húzódnak.84 A várak és várkastélyok meg a mezővárosok szempontjából sajátos és nagyon fontos forráscsoportot képeznek az összeírások. A családi levéltárak anyagát nem számítva a legjelentősebb gyűjtemény a Magyar Országos Levéltár Urbaria et Conscriptiones gyűjteménye, amelynek nagy anyaga művészettörténeti célú kivonatos közzététele a várkutatás, felbecsülhetetlen segítsége. Ezek az összeírások több-kevesebb részletességgel leírják az erődítmények egyes részeit, az épületek helyiségeit és a bennük található tárgyakat, ingóságokat, továbbá a várakhoz, várkastélyokhoz tartozó, a falakon 116
