Petercsák Tivadar - Pető Ernő (szerk.): Végvár és környezet - Studia Agriensia 15. (Eger, 1995)

Csorba Csaba: Vár és környezete a leírások és ábrázolások tükrében

kívüli ingatlanokat is, majorságokat, épületeket, kerteket stb. Még a végvári vonalhoz közel eső magánvárak és várkastélyok körül is békés gazdálkodó élet folyt. A hadszíntértől távolabb eső várak esetében nem ritka a vadaskert sem.86 Görgény vára alatt ( 1652) az összeírás említi a káposztáskertet, a szilváskertet, a baromakolt, majorházat stb.87 Sebesváron a várhoz vezető út mellett majorház áll, idébb veteményeskert (1715).88 Az egeresi várkastély háta megett, dél felé „vagyon egy jó darab gyümölcskert és veteménynek való kert”.89 A várak körüli gazdasági és egyéb épületek kutatását jelentősen nehezíti azonban az, hogy a szövegkiadások során ezek leírását vagy egyáltalán nem közlik, vagy csak kivonatos felsorolásukat, s ebből nem derül ki az sem, milyen irányban, milyen távolságra helyezkednek el a várhoz, várkastélyhoz viszonyítva.

Külön forráscsoportot jelentenek a várak kapitányai (várnagyai) és provi- zorjai számára készült utasítások. Ezeknek jelentős hányada az idők során elkallódott, megsemmisült, midőn aktualitásukat vesztették. Azonban még így is sok megmaradt egyes családi levéltárakban vagy másütt. Közzétételük a múlt században megkezdődött, de a lendület az utóbbi évtizedekben alábbhagyott e tekintetben, pedig összehasonlító elemzésük nemcsak a vár és környezete, hanem egyéb vonatkozásban sem lenne haszontalan. A szabályzatok legfontosabb részét az állandó strázsálás és annak ellenőrzése, különös tekintettel a kapu őrzése jelenti. A vámagy feladata, hogy a vár körül minden gyanús mozgásra ügyeljen, mindent figyeljen, ill. figyeltessen. Teleki Mihály 1669-ben a huszti várnagyot az utak, ösvények strázsálására inti.90

Gróf Eszterházy Pál 1671-ben a ffaknói várnagyának adott utasításában a követklezőképpen szabályozza a kapunyitást: Előbb a kis kaput kell kinyitni, azon menjen ki két drabant legalább az istállókig, kétfelé tekintsenek, csak azután nyissák meg az öreg kaput háromszoros őrségben Jézus kiáltással. - A vár előtti sorompónál mindig álljon őrségben két drabant, s ha idegen jelentkezik ott, egyik elmegy, s hírt visz róla, a másik ott marad őrködni. A kapu pedig mindenkor betéve legyen.91 A példákat hosszan lehetne még sorolni.

Az alaprajzok és látképek (veduták) információs értékét vegyük szemügyre a továbbiakban. A legismertebb, legtöbbet reprodukált Houfiiagel, Dilich, Birchkeinstein, Zimmermann-fél ábrázolások első látásra ideális információs bázisnak látszanak. Ostromjelenetek, életképek láthatók egyes lapokon, mások

117