Petercsák Tivadar - Pető Ernő (szerk.): Végvár és környezet - Studia Agriensia 15. (Eger, 1995)
Csorba Csaba: Vár és környezete a leírások és ábrázolások tükrében
mutatott, mintha a közelben nem állna katonai létesítmény. Erre ábrázolások és leírások egész sora utal. A továbbiakban (a terjedelem adta lehetőségeken belül) különféle területekről, különféle időpontból s különféle forráscsoportok megszólaltatásával kívánjuk ezt igazolni: Az utazók általában nem sok szót vesztegettek a várak ill. más erődítmények környékének leírására, már ami a közvetlen környezetet illeti. Általában a tájat jellemezték, írták le. Demschwam Buda szőlőskertjeiről azt írta, hogy sivárak, elhagyottak (1555).59 Vratislav arról tudósít (1591), hogy a nyugati vároldal részében szőlővel van beültetve.60 Esztergom környékéről Demschwam annyit jegyez föl, hogy egy Budáról ide tartó törököt a bokrokban megbújt hajdúk elfogtak az ő szemeláttára. A XVII. századi erődítményekről a legrészletesebb leírást egy török világutazónak, Evlia Cselebinek köszönhetjük. Sajátos keleti stílusa miatt a magyar történettudomány ezidáig igen óvatosan kezelte adatait. Való igaz, az általa megadott számok nem a valóságot tükrözik, de ez csak szóvirág. A várak és városok jellege, a táj, az emberek életmódja leírása részleteiben is a valóságnak megfelelő. Temesvárról írva szükségesnek tartotta megjegyezni, hogy környéke csupa rózsaliget és kert. A Ternes folyó mocsarai által védett vár megközelíthetetlen ágyúkkal. A víz, a mocsár, az ingovány miatt nem készíthetők közelítő ostromsáncok, csak körülzárással lehet próbálkozni.62 Jenő (Borosjenő) a Maros parton álló vár, mellette a fallal körülvett város. A Maros partján szép házak állanak, szemben, a túlsó parton kertek zöldellnek, ahová csónakon átjárnak a lakosok.63 Lugos vára a Ternes folyó partján épült. Árkaiban a folyó vize védte a falakat. A város körül szőlők, kertek zöldelltek.64 Kolozsvár szőlődombok tövében fekszik.65 Kisvárdát szőlők és kertek övezik.66 Szekszárd vára dombon fekszik, környékén magasabb dombok emelkednek, rajtuk szőlők zöldellnek. A várat árok fogja körbe.67 Gyuláról azt írja, hogy a Körösök mocsarában, sík helyen fekszik. Nádasok, posványok övezik körben. Környező magaslat egy oldalról sincs. Falai téglából ill. földből épültek. Részletesen leírja a külvárosokat is. ’ A Duna-mente várait 1663-ban Ottendorf Henrik járta végig, írta le és képüket is megörökítette: Pakson a palánk és a város körül facsoportok állanak.69 Tolnán a palánk közelében vendégfogadó áll, odébb a mezőváros házai, telkei, kertjei húzódnak.70 Szekszárd palánkjához közel, a dombokon erdők húzódnak.71 Bátaszéken a palánkon'kívül, ahhoz közel fogadó áll, s 115
