Petercsák Tivadar - Szabó Jolán (szerk.): Végvárak és régiók a XVI-XVII. században - Studia Agriensia 14. (Eger, 1993)

Domokos György: A várak jelentősége és a császári seregek ostromtechnikája a felszabadító háborúban

Némely szívósan védekező kuruc erősséget csak hosszabb ostrom után sikerült elfoglalni. A Habsburg hadvezetés szerencséjére Sejtán Ibrahim baklövése, Thököly elfogatása, 1685 őszére ezt a problémát gyakorlatilag megoldotta, mivel az átálló kurucok, Munkács kivételével, valamennyi várat átadták a császáriaknak.13

Buda eleste a török végvárrendszerre nézve súlyos következményekkel járt. Mögötte ugyanis, a hódoltság belsejében, Székesfehérvár és Szolnok, illetve Szigetvár és Szeged között semmilyen komoly akadály nem állt a betörés útjában. Egyéb okok mellett ezért folytathatott Mercy, Heissler és Petneházy már 1685 őszétől egészen 1686 nyaráig sikeres hadműveleteket e területen a török végvári vonal hátában. Szolnok, Heves, (Tö- rökjSzentmiklós, Szarvas bevételével már ekkor megkezdhették Buda és Eger elszigetelését, az utánpótlási vonalak elvágását.14 Ugyancsak így magyarázható, hogy a keresztény sereg Buda eleste után azonnal és ellenállás nélkül tudott benyomulni a hódoltság szívébe, és Pécset, Siklóst, Kaposvárt , Szegedet viszonylag könnyen elfoglalni. Ezzel pedig már Székesfehérvárt, Szigetvárt, Kanizsát is elvágták a birodalommal való összeköttetéstől, s így az utánpótlástól.

Az egykori déli végvárrendszer kulcserődje, Nándorfehérvár (Belgrád), elfoglalása (1521) óta a Magyarország elleni támadások egyik legfontosabb bázisa volt. Ez biztosította Eszékkel együtt, a török seregek felvonulását a magyar hadszíntérre. Visszafoglalása gyakorlatilag megakadályozta az oszmán behatolást a Tiszától nyugatra fekvő területekre, a császári sereg számára pedig megfelelő bázist jelentett a szerbiai és bulgáriai hódításokhoz. Ezek megtartása azonban már meghaladta a szövetségesek erejét, holott Szerbia birtoklása Belgrád biztosításának nélkülözhetetlen elemét képezte. Szerbia kényszerű kiürítését szinte törvényszerűen követte Belgrád újbóli elvesztése.15 Szerepét 1690 után Péterváradnak és néhány más, kisebb várnak kellett átvennie, ezek azonban nem tudták megakadályozni a török seregek megújuló betöréseit Magyarország területére.16

Az elmondottakból látható, hogy a felszabadító háború menetét komolyan befolyásolta a várak elleni támadások sikere, vagy kudarca. Épp ezért lényeges megvizsgálni az ostromtechnikát és annak alkalmazási lehetőségeit. A következő táblázatban a szövetséges seregeknek a várak ellen intézett 149 akcióját elemeztem a támadások módszereit illetően.17 Bár a felmérés korántsem teljes, mégis, a legnagyobb váraktól kezdve az egészen kis palánkokig az erődítménytípusok teljes skálája benne van, térben és

76