Petercsák Tivadar - Szabó Jolán (szerk.): Végvárak és régiók a XVI-XVII. században - Studia Agriensia 14. (Eger, 1993)
Nagy László: Várad szerepe a Partium és Erdély életében a 16-17. században
lommal mind az német párttal [t. i. a királyi Magyarországgal] határos, mind a két fél felé való vigyázás szüntelen legyen, mindent értsen és halljon.”12 A váradi főkapitány egyúttal Bihar vármegye főispánja is volt, s ezért Báthory Zsigmond fejedelem szigorúan meghagyta kálvinista nagybátyjának, hogy „a katholikus keresztényeket az ő helyekben, amelyekben most vadnak megtartsa, mindenek ellen megoltalmazza.” Ez különben nem volt könnyű feladat, hiszen Várad ebben az időben erős kálvinista kulturális központ is volt. A híres váradi „skolában” tanult például az akkor még protestáns Pázmány Péter és későbbi hitvitázó ellenfele, Alvinczi Péter is. Némely vélemények szerint itt ismerkedett a tudományokkal és a művészetekkel a Balassi Bálint nyomdokaiba lépni kívánó politikus költő Rimay János, vagy a Bocskai-szabadságharc „Bécs alját nyargaló” hadnagyából mindhalálig királyhűvé váló Bosnyák Tamás, a híres füleki főkapitány is. Várad tehát nem csupán katonai, politikai, kereskedelmi és közigazgatási központ volt, hanem egyúttal pezsgő kulturális élet is jellemezte egy időben mindennapi életét.13 E sokoldalú és sokrétű feladatok ellátásához természetesen megfelelő szervezettel, illetve az ehhez szükséges anyagi eszközökkel kellett rendelkeznie a váradi főkapitánynak. Bocskai esetében az 1592-es kinevezési okirat erről a következőkben intézkedett: „Miképen lakása, azonképen asztala az várban lészen, azzal a móddal és állapottal, az mint azelőtt való kapitányok idejében volt, azt hozzátéve, hogy abból háza népére is méltó gondviselése legyen.” Havi készpénzfizetése száz forint - mai értékben megközelítően havi kétszázezer forint - volt saját személyére és havi 150 forint 50 lovas testőr tartására. Emellett járt a főkapitánynak 100 forint értékű búza, 200 forint értékű árpa, zab, továbbá élelmezésre még bor, bárány, „verő disznó” valamint a lovaknak széna.14 Más, részletesebb utasításból tudjuk, hogy a főkapitány jogkörébe tartozott például a hadizsákmány elosztásának biztosítása, valamint az arról való gondoskodás is, hogy a hozzá tartozó várakban mindenkor fél esztendőre elegendő élelmiszer legyen fölhalmozva.15 A királyi Magyarországtól eltérően Erdélyben a váradi főkapitányok a hatalmi hierarchiában az első három legfőbb méltóság közé tartoztak és többen közülük Erdély fejedelmei is lettek. így például somlyai Báthory István - a későbbi lengyel király - és bátyja Kristóf, Bocskai István, II. Rákóczi György, de ebből a tisztségből lett Erdély kormányzója Ghyczi vagy Géczy János. Ám rendkívüli tekintélynek örvendett Erdélyben Rhé- dey Ferenc váradi főkapitány is, Bethlen Gábor fejedelem sógora, akár41
