Petercsák Tivadar - Szabó Jolán (szerk.): Végvárak és régiók a XVI-XVII. században - Studia Agriensia 14. (Eger, 1993)
Nagy László: Várad szerepe a Partium és Erdély életében a 16-17. században
Nagy László VÁRAD SZEREPE A PARTIUM ÉS ERDÉLY ÉLETÉBEN A 16-17. SZÁZADBAN Várad török hódoltság kori történelmi szerepét nem csupán az akkor élt politikusok és históriaírók, vagy a későbbi történettudósok ismerték fel és konstatálták, hanem többek között az e városból induló publicista és költő Ady Endre is. 1910-ben arra készülődött, hogy megírja e város regényét. Ám csupán egy „próbafejezet” készült el belőle a „Nyugat” számára, amelyben Várad „Magyarvár” néven szerepel, s e szavakkal méltatja a szerző e különös települést: „Májusban olyan szép szokott lenni Magyarvár, hogy az emberek megbolondulva néznek Erdély felé s általában Keletre, honnan a Nap is jönni szokott. Hársak illata s gesztenyék színe, mintha a kígyózó hosszú Sugárfolyó völgyén jönne ide, e furcsa, nagyon furcsa városba... ahol Szent László óta emberek és fajták nagyon összevissza ölelkeztek... érte nem csupán Sztambul és Bécs vitázott. Itt majdnem királyi rangú és seregű, hatalmas basák vigyáztak és uralkodtak. Jó urak voltak a török urak, szerették avagy legalábbis jó szívvel tűrték a vár köré csődült és ottlapult zsidóságot... Nagy megvívott tornák, véres tusák, készülő viadalmak, halálos dolgok fellegei fellegeznek a város fölött tiszta augusztuséji mennybolton... Nagyszerű templomok épültek a városban... Sok volt a pap is, mindenféle pap, de főképpen pápista, ámbár a viharos, régi pogány idők Kálvin mellverő vallására vitték a köznépet...’” Várad fontosságát és szépségét Ady Endréhez hasonlóan emelte ki és magasztalta a régi „nagy idők”-ben az Itáliát járt Szamosközy István is. Történeti munkájában elmondja róla, hogy a Sebes-Kőrös partján terül el, s jóllehet kívül fekszik „Erdély ölelésén” mégis oda tartozik, s az erdélyi fejedelmeknek engedelmeskedő Partium fővárosa. A Bihar néven számon tartott körzet sűrűn lakott terület úgyannyira, hogy portáinak a száma eléri az erdélyi porták számának mintegy a felét. Szól arról is, hogy a hagyomány szerint ezt a várost I. László Árpádházi magyar király alapította; az a férfiú „akit a papok szavazó testületé a szentség méltóságával tisztelt meg és az égiek sorába iktatott.” E nagy király sírja és lovasszobra nagy tiszteletnek örvend a városban. Váradtól ötezer lépésre gyógyerejű hőforrások találhatók, de a környék nem szűkölködik sem szántóföldekben, sem 37
