Petercsák Tivadar - Szabó Jolán (szerk.): Végvárak és régiók a XVI-XVII. században - Studia Agriensia 14. (Eger, 1993)

Dusán Uhlir: A csehországi és morvaországi katonai erődök változó szerepe a brünni Spielberg példáján

1742-ben sikerrel védte ki az egyesített porosz és szász seregek ostromát. Az 1805-ös aussterlitzi csata után, majd 1809-ben ismét harc nélkül megadta magát Spielberg Napóleon gyorsan behatoló Grand Armee-jának. Napóleon leromboltatta Spielberg erődítményeit. Ilyen módon meg is szűnt Spielberg katonai erődítmény szerepe, majd 1820 után polgári célok szolgálatába ment át. Ezt követően állami börtönként funkcionált. Végül is ez lett a sorsa az egykor dicsőséges napokat látott citadellának.

4. Börtönként már korábban is használták Spielberget. Már a 30 éves háború első éveiben is tartottak itt a Habsburgok prominens politikai foglyokat. Ezek az 1618-1620-as cseh és morva rendi felkelés résztvevői voltak, akiket a vereség után börtönöztek be. Őket a Habsburg-ellenes koalíció különböző hadseregeinek foglyul ejtett tisztjei követték, főként dánok, svédek, de Wallenstein tisztjei is, akik sokáig hűek maradtak meggyilkolt tábornokukhoz. 1680-ban itt őrizték Szirmay István grófot, aki megpróbált közvetíteni Thököly Imre és I. Lipót császár között.

Tágabb értelemben csak a 17. század második felében lett börtön Spielberg, az erőd parancsnokainak óhaja ellenére, hisz ők katonának vallották magukat, s nem börtönőrnek. 1673-ban bocsátotta ki I. Lipót dekrétumát, amelyben Spielberget csavargók, kisebb adósok, tolvajok és rablók börtönévé nyilvánította, akik nem követtek el halálos bűnöket. Később megfordultak itt lázadó alattvalók, megvesztegetett, tisztességtelen hivatalnokok valamint más hitűek, tehát hazai protestánsok is, akiket hivatalosan eretnekeknek nyilvánítottak.9

Külön csoportot jelentettek a politikai foglyok, státusfoglyok, akik száma sosem volt oly nagy, mint a köztörvényeseké. Számuk néhány tucat személyre korlátozódott és napirendjük, a velük való bánásmód sosem volt olyan kemény, mint a többi fegyencnél. Éppen ők hatottak oda, hogy Spielberg fatális hírnévre tett szert - többük visszaemlékezése irodalmi értékű hagyaték, amely még mára is élő maradt.10

A 17-18. században a politikai foglyok, vagy olyanok, akiket annak tartottak, inkább kivételszámba mennek. Néhány politikusról, hadvezérről és udvaroncról van szó, akik különböző körülmények között kegyvesztettek lettek és ennek következtében kerültek börtönbe. Ilyen volt Szirmay gróf is vagy Georg Olivier von Wallis császári tábornok, illetve Trenck Ferenc báró, az ismert pandúrezredes, aki itt is halt meg. A 18. században hozzájuk jöttek még az akkor elterjedt titkos társaságok, mint a csillagkeresztesek, rózsakeresztesek tagjai.

Különösen a francia forradalom idején nő meg a politikai foglyok száma. Elsőként kell említeni a francia forradalomnak osztrák fogságba

33