Petercsák Tivadar - Szabó Jolán (szerk.): Végvárak és régiók a XVI-XVII. században - Studia Agriensia 14. (Eger, 1993)

Dusán Uhlir: A csehországi és morvaországi katonai erődök változó szerepe a brünni Spielberg példáján

került képviselőit, a Konvent biztosait, többek között Beurnonville hadügyminisztert. Itt raboskodnak a perek után a Martinovics-féle összeesküvés 1794-ben letartóztatott jakobinusai közül 19-en. Köztük a legismertebb Kazinczy Ferenc, aki később börtönélményeit „Fogságom naplója” címen írta meg."

1822-1826 között a citadellába érkezett népes csoport, amely Észak- Olaszországból származott. Huszonkét karbonáriról van szó, akik az olasz egység és függetlenség élharcosai voltak. Köztük volt a híres, romantikus költő Silvio Pellico, aki szabadulása után saját börtönélményeit írta meg ismert könyvében „Le mié prigioni” (Börtöneim) címen. 1839-1848 között Spielberg celláiban lengyel forradalmárokat őriztek, a legtöbbjük az 1846- os krakkói felkelés veresége után került ide. Az 1848-as forradalom után lassan megszűnt az erőd börtönjellege. Az utolsó politikai foglyok a forradalom viharos eseményeinek résztvevői közül kerültek ki. 1854-ben még 428 fogoly volt, ebből 358 férfi, 70 nő. Csak kettőnek a bűne felségárulás, háromnak pedig felkelés és lázadás.

1855-1858 között átalakult az osztrák bírósági rendszer és a tartományi börtönök kiépülése után Spielberg büntetőintézmény jellege megszűnt, lassan kaszárnyává alakult. A katonai hatóságok katonai börtönt és honvédkaszárnyát alakítottak ki.12

A nácik alatt 1939-ben a cseh antifasiszták börtöne lett, a politikai elnyomás színhelye. Ez azonban már a modern történelem lapjaira tartozik.

5. 1961 óta a régi erőd Brünn város múzeumának tulajdona a morva főváros történetéből származó számos gyűjteménnyel. Ma az egész objektumon rekonstrukciós munkákat végeznek, amelyek befejezése után Spielberg lényeges részét a vár és az erőd dicsőséges történetének, a hírhedt büntetőintézménynek valamint a leghíresebb foglyoknak fogjuk szentelni.

JEGYZETEK

1. Franék, Otakar— Toman, Oldfich: Spilberk, Brno 1968 Vö.: KolaCík L. : Spilberk-historie, Brno 1919.,

Nopp, Leopold: Spilberk, jeho déjiny a památnosti, Praha 1926

2. Vermouzek, Rostislav: Ctení o Spilberku, in Forum brunense 1990, Brno 1990,9.

3. Bretholz, Bertold: Geschichte der Stadt Brünn, 1. Band, Brünn 1911,

Sujan, Frantisek: Déjepis Brna. Vlastivëda moravská, Brno 1928 Trautenberger, Gustav: Chronik der Landeshauptstadt Brunn, I-V, Brunn 1893

4. Dëjiny mësta Brna (Dfimal Jaroslav Hsgb.), Band 1, Brno 1969, 91.

34