Petercsák Tivadar - Szabó Jolán (szerk.): Végvárak és régiók a XVI-XVII. században - Studia Agriensia 14. (Eger, 1993)
Dusán Uhlir: A csehországi és morvaországi katonai erődök változó szerepe a brünni Spielberg példáján
Sokkal rosszabbul alakult a város és az erőd helyzete két évvel később. A csehországi Jankov melletti csata után 1645 márciusában újra betörtek a svédek Morvaországba. Iglau és Znaim vára és végül Olmütz is a svédek kezére jutott. Május kezdetén Torstenson több mint 25 000 katonával ostrom alá vette Brünn városát is. A városban mintegy 300 katona maradt Louis Raduit de Souches, egy La Rochelleből származó francia parancsnoksága alatt. Spielbergben pedig egy idős skót származású katona, Georg Ogilvy vezetése alatt csekély erejű helyőrség maradt.6 A városban magában a lakosság különböző osztályaiból és az egyetemistákból csapatok alakultak, amelyek készek voltak a város megvédésére. Összességében 1500 védővel lehet számolni. Kemény harcokra került sor, sok áldozattal mindkét oldalon. Három hónapig tartott az ostrom és csak augusztus végén ért véget. A svédeknek végül fel kellett hagyniuk az ostrommal a védők kemény ellenállása miatt és elvonultak. Említést érdemel, hogy ebben az ostromban Rákóczi György erdélyi fejedelemnek egy csekély magyar kontingense is részt vett. A svédek szövetségeseként a herceg fia, az ifjú Zsigmond vezette őket. Hétezer emberről van szó, 6 ágyúval, akik Torstenson tábornokot segítették. Ez az ostrom sokban befolyásolta a város és vár további sorsát. Brünn sikeres megvédése jelentős jutalmakat hozott a lakosok számára. A város sok privilégiumot kapott a császártól, több polgár pedig nemességet. A császári kormányzat az eseményekből levont egy fontos tanulságot. Ha svédeknek sikerült volna bevenni a brünni erődöt, nyitva állt volna az út Bécs felé. A császári rezidencia ez idő tájt képtelen lett volna a svédeknek ellenállni. Ezért alaposan átalakították a várost és magát a spielbergi erődöt a harmincéves háború után az új, francia erődítési módszerek szerint. Ilyen módon Spielberg az egész monarchia egyik legmodernebb erődje lett, a Sébastien La Prestre de Vauban-féle rendszert követve. 1663-ban, amikor a törökök Morvaországot fenyegették, Spielberget felkészítették a háborús helyzetre. Az építkezési munkákat Tensini nevű császári mérnökre bízták. Ugyanez megtörtént 1683-ban is, Bécs ostromakor. Ez alkalommal török és tatár csapatok eljutottak egészen Brünn közelébe is, fölégettek néhány falut. A spielbergi munkák többségét francia mérnökök végezték - a 18. század kezdetén Louis François de Rochet, majd húsz évvel később Pierre Philippe de Bechade de Rochepin ezredes.8 A barokk erődöt a 18. század negyvenes éveiben föld alatti kazamaták építésével tökéletesítették. Éppen ebben az időben bizonyult bevehetetlen erődnek Spielberg. 32
