Petercsák Tivadar - Szabó Jolán (szerk.): Végvárak és régiók a XVI-XVII. században - Studia Agriensia 14. (Eger, 1993)

Dusán Uhlir: A csehországi és morvaországi katonai erődök változó szerepe a brünni Spielberg példáján

akkor a katolikus párt legfontosabb támaszpontja és sok, huszitaellenes katonai vállalkozás kiindulópontja.4

2. A huszita forradalom után a vár sorsa lefelé ívelt, különböző nemesi családoknak zálogosították el a cseh királyok, így sokat veszített jelentőségéből. 1468-ban Corvin Mátyás magyar király csapatai ostromolták Spielberget és kilenc hónap után, 1469 februárjában bevették. Magyar kézen maradt a vár 1490-ig.

A 16. században itt-ott voltak próbálkozások a morva rendek részéről, hogy a várat katonai erőddé alakítsák át és felszereljék az egyre inkább fenyegető török veszéllyel szemben. Ezek azonban erőtlen kísérletek maradtak, minden jelentős hatás nélkül. 1564-ben a vár a város tulajdona lett és kijavították. Nagyjából ebből az időből, 1593-ból származik az első fennmaradt ábrázolás, Johann Willenberg fametszete.

3. Spielberg történetének harmadik periódusa az 1620-1820 közötti kétszáz év, amelyben Spielberg császári katonai erőd lett. Az 1620-as év a Cseh Királyság történetében nagy fordulatot jelent (egyesek nemzeti tragédiáról beszélnek). A cseh rendeknek a felkelése a Habsburg császár ellen 1618-ban a harmincéves háború kezdetét jelentette Európában. 1619- ben a morva rendek is csatlakoztak a cseh felkelőkhöz. A felkelés szomorú véget ért az 1620. november 8-án, a Prága melletti Fehér hegyen elszenvedett vereséggel. Ezt követték a győztes Habsburgoknak a felkelők elleni kemény repressziói. Letartóztatások, kivégzések és jószágvesztések következtek. Brünn városának büntetésként el kellett szenvednie többek között Spielberg várának konfiskációját. A várból császári erőd lett.

Ilyen minőségben játszott szerepet a 30 éves háború további eseményeiben, és a 17., 18. századi, valamint a 19. század eleji háborúkban.

A 30 éves háború végén Brünn városát és Spielberg várát kétszer ostromolta a svéd hadsereg, 1643-ban, majd 1645-ben. A svéd fejezet városunk és a vár történetének legdicsőségesebb lapjaihoz tartozik. Ezért szeretném kissé részletesebben említeni az 1645-ös ostromot. Mindkét ostrom összefonódik Torstenson svéd hadvezér nevével.

Linnard Torstenson tábornok olyan időpontban vette át a svéd hadsereg vezetését, amikor a háború már brutális, szörnyűséges jelleget öltött, amely jelleg számos kortárs krónika, naplóábrázolásából ismert.5

Az első svéd ostrom csak egész rövid ideig tartott, 1643. szeptember 1-9. között. Torstenson már egy hét után elvonult seregével. Nemcsak a vár ostromával kellett felhagynia, hanem magát az országot is el kellett hagynia, mert a svéd kormánynak szüksége volt a hadseregére a dánok ellen, akik a császáriak szövetségesei voltak.

31