Petercsák Tivadar - Szabó Jolán (szerk.): Végvárak és régiók a XVI-XVII. században - Studia Agriensia 14. (Eger, 1993)
Nyakas Miklós: A hajdúvárosok katonai szerepének alakulása a 17. század második felében
- Nánás - Polgár irányába indították útnak, a másolati példányt pedig Hadháznak. Ez év szeptemberében ugyancsak riasztó hírek keltek szárnyra.28 A török hódoltságban, annak peremén fekvő Földes község bírójához eljutott értesülés szerint Dévaványa térségében együtt látták a budai, az egri, a szolnoki, a temesvári, a gyulai, a váradi és a lippai törököket. Két szekér puskapor is volt velük! Úgy hallották, hogy vagy Nánás vagy Polgár ellen készülnek. A földesiek a hírt Szoboszlóra juttatták el, s innen került át Böszörménybe, ahonnan a levél eredetijét Hadházon keresztül a káliói kapitány kapta, aki viszont azt haladéktalanul elküldte a kassai főkapitánynak. A hadháziak értesítették a vámospércsi hajdúkat is. Böszörményből a levél másolati példánya Dorog-Nánás-Polgár útvonalon indult tovább. A hírek olykor mélyen a hódoltság belsejéből indultak, hogy azok a hajdúvárosokon keresztül jussanak el Kállóba és Kassára. 1668 októberében például Arad-Szeged térségében portyázó tatárokat láttak.29 Utoljára a híradás szerint - az aradi hídnál látták őket, ahonnan Szeged felé fordultak. Végső szándékukat azonban nem tudni, ezért jó lesz vigyázni - szólt a figyelmeztetés. Gyulán is láttak nemrégen egy fél basaalja törököt. A híradás ezúttal Dévaványáról indult ki, s jutott el Biharnagybajomba, innen pedig Kabára - azzal a feltétellel, hogy annak tartalmát az útba eső Bárándon is olvassák meg - majd pedig Szoboszlóra. A riasztás további útvonala innen a már ismertetett volt. A hír olykor közvetlenül a böszörményi hajdúkhoz jutott el.30 Nagy István böszörményi hadnagy 1668 szeptemberében arra hivatkozott a náná- si, dorogi és polgári hadnagyokhoz írt levelében, hogy „megbízható emberünk” érkezett Debrecenből, aki szerint a váradi török igen nagy készülettel van, „patkoltat szorgalmasan”. A hírt egyébként a böszörményiek Takaró Mátyás hadházi hadnagytól is megkapták, ezért ebbe az irányba felesleges volt a hírt elindítani. Konkrétan tudjuk viszont, hogy a Dorog-Ná- nás-Polgár irányába futó hírlánc nem állt meg az „öreg hajdúvárosok” határánál, hanem abba bekapcsolták a Sajó—Hernád-melléki hajdútelepeket is. Előfordult olyan eset is, hogy a riasztás közvetlenül a vámospércsiek- től indult ki. A váradi forrásból szerzett hír szerint a török nem egyéb miatt, hanem „a hajdú városokba rablására jönne”. Ekkor a vámospércsi hajdúk értesítették közvetlenül a kállói kapitányt, s egyúttal a hadháziakat is, akik viszont a hírt a böszörményieknek továbbították.31 Innen, a riasztás egyfelől Szoboszlóra, másfelől pedig Dorogra, Nánásra és Polgárra jutott el. Ebben az esetben egyébként olyan szerencsés helyzetben vagyunk, hogy 185
