Petercsák Tivadar - Szabó Jolán (szerk.): Végvárak és régiók a XVI-XVII. században - Studia Agriensia 14. (Eger, 1993)
Ortutay András: Érsekújvár szerepe a volt Esztergom vármegye területén a magyar királyság és a török uralom időszakában
összesített adóját akcséban, török apró ezüstpénzben adták meg. Ebben az időben 66 akcse tett ki 1 forintot. Az újvári vilajet kiterjedését jól mutatja, hogy az esztergomi szandzsák 1570-es összeírásában szereplő 420 településsel szemben 837 települést írtak össze az 1664. évi defterben. A házak száma 4102-ről 14404-re növekedett. Az újvári vilajet a Kid-Duna vonaltól túl az Ipolyig terjedt, északon pedig a Nyitra vonalát követve majdnem elérte Beckó várát, de Oszlányt magába foglalt, keletebbre Bakabányát. Két összeírás is foglalkozik az egykori Esztergom vármegye területével, az 1664-es defter, a másik egy 1673-ban készült defter, amely nem tartalmazott részletes adózó névsorokat, de elsősorban a volt esztergomi szandzsák területére terjedt ki. Adataink most inkább a területre vonatkoznak, így a két különböző forrásból szerzett adatokat nem választottam szét.39 Szultáni birtok volt Németszőgyin városa 12 885 akcse adóval, Ma- gyarszőgyin városa 29 885 akcse adóval, Vásárhel (ma Magyarszőgyén része) falva 3000 akcse adóval, Arad puszta (ma Kisújfaluhoz tartozik) a tóval együtt 1000 akcse adóval, Várhel puszta (ma Magyarszőgyénhez tartozik) 300 akcse adóval, Déva (Gyiva) puszta 1300 akcse adóval, Bátor Keszői város (Bátorkeszi) 36832 akcse adóval, Kákát puszta 600 akcse adóval. Ezek a települések a párkányi járásban feküdtek. Ahmed esztergomi olejbég zeametje 1673-ban: Süttő falu 3000 akcsé- vel, Szentmihál puszta (Esztergom közelében feküdt) 200 akcse adóval, Mocs falu (a Duna túlsó partján) 17800 akcse adóval. Ahmed olejbég, aki a szandzsákon belül (mai fogalmaink szerint egy járás) katonai parancsnok volt, évente 21000 akcse jövedelmet húzott a szultán kegyelméből. Mocs ennél többet adózott, a teljes évi adója 24905 akcse volt. Érdekes megnézni, hogy milyen tételekből kerekedett ki ez az összeg! Nyolcvanhárom háztartásban 110 férfi élt, a 83 ház után egyenkint 50 akcsét fizettek. A búzatized 685 kila volt, összesen 13700 akcse, a kétszeres tizede 230 kila, összege: 2300 akcse. A méhkasok tizede után 350 akcsét, a legeltetési adó után 1245 akcsét, juhadóért 500 akcsét, fa és széna adó után 1280 akcsét fizettek. Tipikus adó volt a menyasszony adó 180 akcséval. A sertésadó 300 akcse volt, bírságokra és földadóra 420 akcsét számoltak. A nyolckerekű dunai malom után (lehet, hogy a korábbi nyolc malom?) kerekenkint 60 akcse adót számoltak. Hüszejn ben Ömer zeametjébe tartozott Kis Ebed puszta 900 akcse jövedelemmel. Ahmed ben Haszan nevén volt Újfaluja (Nyergesújfalu) 4500 akcse adóval. 171
