Petercsák Tivadar - Szabó Jolán (szerk.): Végvárak és régiók a XVI-XVII. században - Studia Agriensia 14. (Eger, 1993)

Ortutay András: Érsekújvár szerepe a volt Esztergom vármegye területén a magyar királyság és a török uralom időszakában

Ali ben Bekir nevén volt Ebszőnypuszta, ahol Tát falu rájáinak szőlője volt, 1625 akcse adóval.

Egy-egy török tiszt zeamet birtoka néha négy-öt régi magyar vármegyében volt található. Abdülhalimnak is voltak másutt falvai, de részesedett itt az összesen 4000 akcse adót fizető Bajna falu és az 1000 akcsét fizető Sárás puszta (ma szintén Bajna része) adójának harmadával. Haszan ben Redzseb nevén volt más megyékben lévő települések mellett Kesztölc falu is 6450 akcsés adójával. Ahmed ben Ibrahim zeamet birtokainak nagyobb része a párkányi járásban feküdt: Nagybény falu „más nevén Alsó Bin, Ó Bin pusztával együtt” 13600 akcse adóval és Bart falu 9065 akcséval.

A mai térképen ismeretlen településsel is találkozhatunk, ilyen Bobál puszta, amely „tartozik Eszgombhoz” írták a defterbe. Bajna és Sáp között ma is van Babaihegy.

Az 1529-től látható tendencia nem változott. Sűrűbben lakott, nagyobb adózóképességű a párkányi járás. Kis-Tata falu 8635 akcséval adózott. A kistatai jobbágyok 1658-ban így írtak földesurukhoz, a káptalanhoz: „Hogy a mi kevesen nyomorgunk itt a Nagyságtok falujában, a Pogán- ságh miat sok rab és egyéb vigyázás miat megh nem maradhatunk, mivel csak kilencen vagyunk, eddigh is csak Nagyságtok velünk tett irgalmassága által maradtunk. Kérjük Nagyságtokat és Uraságtokat, hogy tekincsen a mi szegénységünkre, az summánkban Nagyságtok szálljon alá, mivel bizony nincsen három marhás jobbágynál több közöttünk: tellyességgel elnyomorodtunk a sok pénz és kenyér véget. Ezenis kérjük Nagyságtokat alázatosan, hogy Nagyságtok cselekedje azt velünk, adjon nagyságtok levelet, honnét magunkat szaporíthatnánk jobbágyok által, amint a török uraink is adtanak három esztendő alatt való szabadságot, hogy ha valahonnan jobbágy találtatik reá jönni, ezen levelünk mutató emberünknek szabadságot adót, hogy szabadítsa faluját Nagyságtok és uraságtok által, semminemű bazaibul fizetésébül és szolgálatbul ne tartozzék, hanem szabados légyen mindenekben.”40 Most a dupláját adózta mint a 16. századi gazdag, nagy létszámú, szép üvegkészítő, Bajna.

Jelentős település volt Farnad 23605 akcsényi adóval. Kicsind 12190 akcsés adóján két főtiszt is osztozott. Sárkány falu 9960 akcséje Mahmúd tímárját alkotta, aki szpáhi volt. Párkány puszta csak 100 akcsét jövedelmezett.

Egy sor további településsel találkozunk a listákon.41

Érsekújvár eleste viszont úgy tűnik, hogy az egykori Esztergom vármegye nemesi közösségét is szétszórta, 1659-től kezdve több, mint harminc éven keresztül nincs adatunk megyegyűlésről, s jelenlegi ismereteink sze172