Petercsák Tivadar - Szabó Jolán (szerk.): Végvárak és régiók a XVI-XVII. században - Studia Agriensia 14. (Eger, 1993)
Ortutay András: Érsekújvár szerepe a volt Esztergom vármegye területén a magyar királyság és a török uralom időszakában
amelynek központja Érsekújvár lett és a felső-magyarországi főkapitányság Kassa székhellyel. A volt Esztergom vármegye területén, amely lényegében egészen a hódoltságba esett, tovább csökkent a lakosság létszáma és anyagi ereje. 1549-ben az érseki Magyarszőgyénben 14, Németszőgyénben 13, Vásárhelyen 3 portát találtak. 1550-ben a párkányi járás öt faluja az uralkodóhoz fordult a terheik csökkentését kérve, mivel mint hivatkoztak, mindennapi élelmük sincs meg. Az 1553-as dicális összeírás négy földesúr 18 helységében 157 portát, 173 zsellért, 216 pusztult portát, 2 iparost írtak össze. A legnagyobb birtokkal az esztergomi érsek rendelkezett, de urbáriumából kiderül, hogy Mocs falut 4 portájával a közelmúltban telepítette újjá. Báthori Andrásnak 3 faluja, Balassa Menyhértnek 2 faluja, Csemaházy Andrásnak pedig egy faluja volt, Sárkány, 3 portával.12 A törökök is igényt tartottak arra, hogy a hatókörükbe eső „városok, falvak és puszták” után a császár adóját megfizessék. 1553-ban az esztergomi szandzsák területén (Esztergom, Komárom, Bars, Hont, Nyitra vármegyékben) 2432 házat írtak össze.13 A vármegye területén a négy földesúr mellett a régi vármegyei nemesség egy részének is volt birtoka, így 1568-ban Józsa János muzslai szőlőjét Balogh Pálnénak, nővérének adta el.14 Érsekújvár új főkapitánya 1569-ben Forgách Simon lett. Az új főkapitány, a vár tulajdonosa és a várban saját pénzén katonaságot tartó Veran- csics Antal érsek között éles viták bontakoztak ki az őrség feletti rendelkezési jogról, végleges kibékülésre csak 1572-ben került sor.15 Az esztergomi törökök által adóztatott terület 1570-re tovább nőtt. 4206 házat írtak össze, majdnem a dupláját az 1553-as defternek. Az összeírás 470 településéből 131 volt az olyan, amely a megelőző adóösszeírásban nem szerepelt, egy része a szandzsák belsejében feküdt, tehát az előző összeírásból tévedésből maradt ki, vagy újjátelepült, mint az esztergomi várhoz közel fekvő dunántúli Dág, Dömös, Tát. Nagyobb részük távol a nyugati végeken volt található, mint a komáromi vár tövében fekvő Fiziktő és egy sor helység a Zsitvától és a Nyitrától is nyugatra. 1570-ben az egykori Esztergom vármegye 29 települését írták össze („város” is szerepelt köztük: Esztergom, Bátorkeszi, Magyarszőgyén, Németszőgyén) 37 lakatlan faluval és pusztával. Az egykori esztergomi járásban csak nyolc lakott falu volt: Dömös, Tát, Kesztölc, Újfalu, Csolnok, Kirva, Lábatlan, Bajna összesen 68 házzal. A párkányi járásban viszont 21 faluban írtak össze adózó házakat: Bátorkeszin 75, Muzslán, Magyarszőgyénben 163
