Petercsák Tivadar - Szabó Jolán (szerk.): Végvárak és régiók a XVI-XVII. században - Studia Agriensia 14. (Eger, 1993)

Ortutay András: Érsekújvár szerepe a volt Esztergom vármegye területén a magyar királyság és a török uralom időszakában

és Mezőölveden 60 házzal. A számadatok mutatják, hogy a háborúk az esztergomi járást sokkal jobban elpusztították. A párkányi járás települései pedig számíthattak az érsekújvári, a komáromi, a lévai várak katonaságának bizonyos védelmére (és zaklatására) is.16

1572-ben az esztergomi és a nógrádi bég is többször küldött csapatokat Érsekújvár alá, majd ez megismétlődött 1573 tavaszán is.17 Ez is szerepet játszhatott abban, hogy 1573-ban megkezdődött egy új erődnek az építése. Az erőd alaprajza egy hatszög alakú csillag volt, amely a kor várépítészeti elveit is figyelembe vette. 1580-ra fejeződött be a vár építése.18 Az elkészült várat Forgách Simon szemlélte meg, aki ekkor ismét visszakerült a várparancsnoki székbe. Ebben az időszakban a kamara mellett fizetett katonaság mellett az esztergomi érsek 285 lovast és 200 gyalogot tartott a saját költségén.

Az országgyűlési tárgyalásokon, a Hadi Tanácshoz és az uralkodóhoz beadott kérelmek és javaslatok sokszor foglalkoztak Érsekújvárral, így az 1587-es országgyűlési tárgyalások is három vár erősítését emelték ki: Kanizsa és Szendrő mellett Érsekújvárét.19

A 15 éves háború során úgy tűnt, hogy Érsekújvár kivételes fontossága megszűnik, hiszen a császári és szövetséges csapatok az 1594-es sikertelen ostrom után a következő évben megvették Esztergomot. A váltakozó sikerrel folyó harcok során 1599-ben Ibrahim nagyvezér csak zavaró akciókat bonyolított le Esztergom és Érsekújvár irányában, de kísérletet sem tett komoly ostromra. Pálffy Miklós a századfordulón telepítéseket is hajtott végre a visszafoglalt területen. Adatunk arról, hogy Esztergom vármegye közgyűlése, vagy a régi nemesség visszatért volna a városba, nincs. De a káptalan sem tért vissza Esztergomba. A helyzet némi konszolidációját jól mutatja, hogy a különböző hiteles helyek jegyzőkönyveibe több birtokügy jelent meg Esztergom vármegyéből.20

A Bocskai felkelés eseménytörténete ismét ráterelte a figyelmet Érsekújvárra, ismét megnőtt a szerepe. Az 1604-es sikertelen ostrom után a törökök 1605-ben elfoglalták Esztergomot, illetve a helyzet logikáját tekintve a „hatalmas császár végvárát” visszafoglalták. 1605. október 3-án Ali basa bevonult a várba, s a helyőrség tisztjei közül többen a fejükkel fizettek a vár átadásáért, a Hadi Tanács keményen ítélkezett.

Bocskait is megdöbbenthette az eset, mert Érsekújvár ügyében megalkudott Mátyás főherceggel. Csapatai ugyan bevonultak a várba, de azzal az ígérettel, hogy Lalla Mohamed nagyvezérnek nem adja át a várat, s a békekötés után visszaadja a császáriaknak. így is történt.

164