Petercsák Tivadar - Szabó Jolán (szerk.): Végvárak és régiók a XVI-XVII. században - Studia Agriensia 14. (Eger, 1993)

R. Várkonyi Ágnes: Környezet és végvár (Végvárrendszer és a történeti ökológia kérdései a 16-17. századi Magyarországon

jelentős vára magán viselte a korábbi korszakok meghatározó jegyeit. Ma valamennyi várkutató egyetért abban, hogy a horvátországi és a magyarországi végvári vonalban nagy többségben régi középkori várakat alakították át. Régi vita, hogy vajon a funkció, vagy a művészeti stílusjegyek határozzák meg a vár jellegét.24 A történeti ökológia nézőpontjából ez a kérdés nem lehet vita tárgya, mert eleve rosszul volt feltéve. Minden vár védelemre épült, s nem vonható kétségbe a stílus meghatározó jellegének létjogosultsága sem. Döntő mégis az, hogy a védőművek minden időben az adott kor hadipotenciáljára épültek. Ez a körülmény meghatározta az architektúrát, sőt azt is, ahogy a várak helyét kijelölték a közvetlen környezetben. Számolniok kellett a megoldandó technikai nehézségekkel és döntésüket erősen befolyásolta az adott kor természetszemlélete.

Az antikvitás, a középkor, vagy a reneszánsz más és más megfontolásokkal alkalmazkodott az adott szűkebb táji környezetéhez, amikor a várak helyét kitűzte. A 16. század várfundálójának pedig már a tűzfegyverek, a nagy tömegű hadianyag, fegyver szállítására alkalmas utakra, terepviszonyokra figyelve kellett felmérnie a környezetet. Érdemes felidéznünk Tinódi és Cognara eltérő felfogását, ha tetszik, látens „vitájá”-t Eger környezeti elhelyezéséről.

„Csuda szép helyen Egör vára vagyon, / Az völgyre fekszik egy hegy- orozaton, / Északra ellenben Királszéki vagyon, / Napkeletre egy nagymagas hegy vagyon.”25 Ezzel szemben az olasz hadmérnök a vár térbeli elhelyezését rossznak, elhibázottnak látta: a dombokról be lehet látni a várba.26 A két vélemény két világ. Tinódi Históriájában még a reneszánsz ember látásmódját figyelhetjük meg. És valami új rezonanciát is. Lélektanilag vizsgálva Tinódi művét a nagy táji látvány élménye átitatódik a helyhez fűzött érzelemmel.27 Az olasz hadmérnök szakembert a ráció vezeti, a környezet számára nem szép, vagy csúnya, hanem célszerű, vagy nem. Összehúzott szemmel a táj domborzati viszonyait mérlegeli a vár védhető- sége szempontjából. Fél évszázad múltán Zrínyi Miklós horvát bán Zrínyi Újvár helyét úgy tűzi ki, hogy a reneszánsz térélményét magától értetődő természetességgel foglalja össze a katonai követelményekkel.

Miként használják ki a természeti lehetőségeket a várak építésénél, vagy az új várak térbeli elhelyezésében? Külön előadás tárgya kellene, hogy legyen. Hiszen Érsekújvár,28 Zrínyi-Újvár,29, majd a több éven át épülő Lipót-vár3l) történetéről az ökológiai elemzések még sok újat mondhatnak majd.

Számomra a vizsgálatok egyik legizgalmasabb fejezete, hogy a hazai

14