Petercsák Tivadar - Szabó Jolán (szerk.): Végvárak és régiók a XVI-XVII. században - Studia Agriensia 14. (Eger, 1993)
N. Kiss István: A muraközi régió kettős katonai szerepe a 17. században (Végváriak és katonaparasztok)
A katonaparasztok fegyverzetüket és lovukat a háznál tartották. A többiek viszont, akik paraszti népfelkelésként kerültek mozgósításra, legalábbis részben, az uradalmi központból kapták fegyvereiket. Továbbá a parasztság jelentős része csak lőpor és ólomellátást kapott, mivel saját fegyvereket tartott otthon. Az a tény, hogy a parasztok jelentékeny részének fegyver volt a birtokában, lényegesen megkönnyítette a paraszti népfelkelés végrehajtását. Valamennyi jobbágy hadkötelezettségének elve bizonyítható a Zrínyibirtokokon az 1670-es években. A konfiskációs évek után az általános parasztfelkelés formái és feltételei a Nowi váruradalomban, az Adriai tenger partján ugyanazok voltak, mint a muraközi uradalomban.55 Hasonló szervezeti elemeket lehetett kimutatni a zágrábi püspök birtokain.56 Magyarország végleges felszabadításának befejezése után (1699, 1718) a királyi határőrvidék szervezeti vonala visszacsúszott a Száva-Duna- vonalig. A nagy uradalmak határhelyzete, s azzal együtt a nagy földesúri katonai szervezet feltételei is eltűntek. Megkezdődött a refeudalizáció, a szóban forgó jobbágyoknak ismét adót, adományokat és robotot kellett teljesíteniük. A katonaparasztok problémája azonban nem volt ilyen könnyen megoldható, itt egy felfegyverzett, gyakorlatilag szabad, gazdag rétegről volt szó, amelyet nem lehetett ellenállás nélkül a parasztságba visszakényszeríteni. A muraszigeti uradalom már említett, 1720. évi urbáriuma e folyamat eldöntetlen voltát tükrözi a katonaparasztok és az uradalom között. Az Udvari Kamara megbízottja a következőképpen írt No- vakovecz faluban a katonaparasztokról:57 „egykor fegyverrel szolgáltak, egy quartal után, mint huszár, egy nyolcad telek után, mint hajdú... egyébként nem kellett adózniuk... de most, katonai szolgálat helyett évi 45 ft bérletet fizetnek.” A katonaparasztok ma tehát sem katonák, sem parasztok, még előnyös helyzetük van, s nem teljesítenek fegyveres szolgálatot többé. Ez a fejlődési irányzat országosan általános érvényű volt, a katonaparasztok nagy része az 1848. évi parasztfelszabadulást, mint szabad paraszt tudta megérni. Összefoglalás A) A nyugat-európai típusú erődváros nem létezett Magyarországon. Mivel a középkori típusú városfejlődés korlátozott volt, a 16. századi török becsapásoknál hiányoztak Magyarországon az erődített városok. Jellemző volt Érsekújvár esete, itt egy nagy és modern erődöt úgy hoztak létre, hogy a környező falvak népességét betelepítették. 139
