Petercsák Tivadar - Szabó Jolán (szerk.): Végvárak és régiók a XVI-XVII. században - Studia Agriensia 14. (Eger, 1993)
N. Kiss István: A muraközi régió kettős katonai szerepe a 17. században (Végváriak és katonaparasztok)
Paraszti népfelkelés A katonai határőrvidék gyengülése életre hívta a katonaparasztság rendszerét, ami ugyan még nem csökkentette a török veszélyt, de elősegítette a paraszti társadalom militarizálódását a védelmi övezetben. A muraközi uradalom iratanyaga jól mutatja a parasztfelkelés feltételeit és funkcióját. Mióta az Udvari Kamara lett a nagybirtok részbeni földesura - a katonaparasztság rendszere mellett! - egyre határozottabban kezdett kiépülni a jobbágyság általános hadkötelezettsége is. Egy, az Udvari Kamarához intézett panaszlevelükben előbb a vincellérek, majd általában az uradalmi jobbágyok elismerték, hogy valamennyien kötelesek a török ellen kivonulni.48 Nedelicz mezőváros újratelepítése után, az 1678. nov. 18-i szabadságlevelükben „kötelezték magukat saját fegyvereikkel a város védelmére állni.”49 Később az Udvari Kamara elnöke az uradalmi parasztság hadkötelezettségét a következőképpen határozta meg: a jobbágyok felmentetnek bizonyos fogatállítástól és adományoktól, de ennek fejében körzetileg fegyveres szolgálatot teljesítenek. Mint a kamarai elnök szó szerint írta „a jövőben az említett parasztok, mint jól szervezett határőrök álljanak készen a sziget védelmére.”50 Az általános hadkötelezettség segítségével az uradalom a védelmi kapacitást, azaz a katonaparasztok számát öt vagy hatszorosra emelhette! Ez természetesen a földesúri jövedelmek egy részének feláldozásával járt együtt. A fegyverszolgálatra vonatkozó különböző rendelkezések a paraszti társadalom felfegyverzettségének kérdését is felvetik. „Perlak mezőváros polgársága, kiváltságlevelük szerint, a Csáktornyái erőd védelmére kiosztott fegyverzettel, különösen a tüzérségnél működjenek közre.”51 Egy másik rendelkezés minden katonaparasztra kiterjesztette a katonaorvosi ellátást, aki hadkötelezettség alatt állott. Ugyanakkor elhatározták, hogy riadó esetén puskaport és ólmot osztanak ki nekik.53 Csak puskaport és ólmot?! Az összes parasztkunyhóban markolásra készen álltak a puskák? Kétségtelen, hogy az uradalmi központban, Csáktornya városában, mindég jelentős számú lőfegyvert tartottak raktáron. Az 1670. évi elkobzásnál 358 puskát és 198 pár pisztolyt, két évvel később, a kamarai közigazgatás időszakában 477 lőfegyvert és 198 pár pisztolyt őriztek az erődben. Ezt a fegyverraktárat a következő évtizedekben is fenntartották és gondozták. Az 1720. évi urbárium szerint, amidőn a muraközi uradalmat a Belsőausztriai Kamara (Graz) birtokolta, Csáktornyán még mindig nagy fegyvertárat tartottak készen.54 Ezekből a forrásokból egész sor következtetés vonható le, ha nem is minden részletre nézve. 138
