Petercsák Tivadar - Szabó Jolán (szerk.): Végvárak és régiók a XVI-XVII. században - Studia Agriensia 14. (Eger, 1993)
N. Kiss István: A muraközi régió kettős katonai szerepe a 17. században (Végváriak és katonaparasztok)
és 174 hold rétet kellett lekötni. A 98 paraszthuszárnak 1528 hold szántót és 249 hold rétet kellett rendelkezésére bocsátani. Negyvenegy nemesi huszárnak és 61 lovas legényüknek 5290 hold szántót és 782 hold kaszálót kellett az uradalomnak adni. Egészben véve a 394 katonaparasztért a muraközi uradalomnak 7984 hold szántót és 1205 hold kaszálót kellett rendelkezésére bocsátani.41 1672-ben a muraközi uradalom katonai erejét 284 hajdú és 200 huszár képezte, míg 1682 őszén, az új török támadás küszöbén egy akkori összeállítás 238 huszárnak és 148 hajdúnak a nevét tartalmazta. Ha mi ennek az évnek az adatait az 1672. évivel egybevetjük, bizonyos átcsoportosítást figyelhetünk meg. A lovasok száma ugyanis időközben megnőtt, viszont a hajdúké kb. felével csökkent. Feltehetően a huszárság növekedése további uradalmi földek igénybevételét jelentette. Jellemző, hogy az összeírás 26 lovas katonánál és 38 hajdúnál a következő megjegyzést tette „frissiben emelték ki őket paraszti sorból".42 A Zrínyiek horvátországi és dalmáciai birtokain több helyen tartottak fegyverben katonaparasztokat, amelyeknek szervezete a muraszigeti kato- náékra emlékeztetett. így pl. Hrelyn 1672. évi kamarai összeírása 202, míg Buccari-Grobnik ugyanakkori felvétele 138 katonaparasztot mutatott ki.43 1679-ben a Kamara táblázatot állított össze a különböző Zrínyi-uradalmak pénzügyi helyzetéről, amely az uradalmi csapatok eltartási költségeit jelzi. Ez az összeállítás - „oppignorata et pro servitiis militaribus eliberata” azaz „elzálogosítva és katonai szolgálatért felszabadítva” címen jelzi annak az uradalmi területnek bevételi arányát, amit katonai célra bocsátottak rendelkezésre. Az egyes uradalmak katonai hasznosítása a következő volt: muraközi uradalom 21,8%, ozalyi uradalom 20,4%, ribniki uradalom 52,5%, buccari uradalom 27,4% és grobniki uradalom 28,3%.44 Jellemző, hogy a konfiscatio (1670) után az Udvari Kamara, mint új földbirtokos, átvette a katonaparasztságot s bevetésre készen tartotta őket. A Zrínyiek kisebb dalmát váraiban az uradalmi csapatokat államosították, és császári zászló alatt a határőrségbe sorozták őket.45 A katonaparasztság rendszere akkoriban teljesen elterjedt volt; így pl. Horvátország akkori legerősebb magánhadserege a zágrábi püspöké volt: a püspöki jószágokon akkor 3067 jobbágy és 744 katonaparaszt élt.46 Minden ötödik jobbágy katonaparaszt s közülük 44 nemesi származású volt. A nyugati és keleti országrész nagy uradalmaiban mindenütt lehetett a 17. században telepített hajdúkat, mint katonaparasztokat találni.47 137
