Petercsák Tivadar - Szabó Jolán (szerk.): Végvárak és régiók a XVI-XVII. században - Studia Agriensia 14. (Eger, 1993)
N. Kiss István: A muraközi régió kettős katonai szerepe a 17. században (Végváriak és katonaparasztok)
A félsziget egyes részei évtizedeken át viselték a török pusztítás nyomait. 1720-ban írták Gyurgyanecz faluról: „Ez a hely népes volt egykor, de vagy 50 éve a törökök lerombolták s még most is fel van dúlva”.34 A török becsapások terhei és a királyi határvédelem hanyatlása már a 16. század derekán magánsereg felállítására kényszerítették a mágnásokat. 1670-ben, amidőn a muraközi uradalom fele a Királyi Kamarához került, a katonaparaszti rendszer már kiépült a félszigeten. Az új földesúr, a Kamara 1672-ben és 1683-ban összeíratta katonaparasztjait.35 A kontingens 273 hajdúból és 200 huszárból tevődött össze.36 Mindegyiküknek készenlétben kellett állni „ha a helyzet úgy hozná, azonnal felüljön”. Saját puskát s a huszároknak saját lovat kellett készen tartani. A Dráván az uradalomnak 22 megerősített támaszpontot kellett fenntartani, ezeket katonaparasztjaiból őrséggel ellátni.37 Az 1672. évi összeírás feltünteti a huszároknál és hajdúknál mennyi szántó illetve rét tartozik egy katonatelekhez. Ez lehetőséget nyújt a vagyoni viszonyok és az uradalmi katonaság társadalmi tagozódásának felméréséhez. A hajdúk, akik paraszti származásúak kb. azonos nagyságú telkekkel rendelkeztek. A lovasságnál ez másként festett. A katonatelek nagysága erősen ingadozott, mert a nemesi tiszteknek a juttatott birtokrész nagysága szerint 3-4 lovast is ki kellett állítaniuk. Szemben az egyszerű paraszthuszárokkal ezek a nemesi katonák sokkal előnyösebben voltak ellátva. A különbség egybevetésénél csak egy példára hivatkozunk: egy ossz. 1312 hold nagyságú területért három officiális 12 huszárt állított ki, míg egy 1182 holdas nagyságú területért 82 paraszthuszár szolgált! Az uradalmi katonaság, aki földért szolgált, nem lakott zárt településeken, hanem szétszórva az egész uradalomban. Ebből is látszik, hogy a szervezet fokozatosan épült ki, s katonáikat oda telepítették, ahol arra a célra „szabad föld” (pusztaság) adódott.38 Bár a katonateleknek igénybe vett földek zöme urbarialis eredetű volt, a curiális és az allodiális föld aránya is feltűnően nagy: 7984 hold összterületből 3122, azaz 39,5% nemesi eredetű volt. Az uradalmi huszárok és hajdúk eltartási költségeinek elemzésénél az egyszerű katonai átlagbirtokból kell kiindulni. Egy átlagos hajdútelekhez mintegy 4,5 hold szántó s kb. egy hold rét tartozott, míg egy paraszti huszár, aki saját lovával kellett, hogy szolgáljon, 12,3 hold szántóval és 2,1 hold réttel rendelkezett. Ezek az adatok csaknem megfeleltek azoknak a kulcsszámoknak, amelyeket 1702-ben a Száva-Duna vonalon, a császári határőrvidék szervezésénél alkalmaztak.39 184 hajdú eltartásáért a muraközi uradalomnak40 866 hold szántót 136
