Petercsák Tivadar - Szabó Jolán (szerk.): Végvárak és régiók a XVI-XVII. században - Studia Agriensia 14. (Eger, 1993)
N. Kiss István: A muraközi régió kettős katonai szerepe a 17. században (Végváriak és katonaparasztok)
katonát tartottak a budai körzet zsoldlistáján.6 Valamennyi zsoldos katona létszáma az összes magyar körzetekben meghaladta a 20 000 főt. A nagy támadó hadseregek mindég a Balkánról jöttek fel, míg a zsold nélküli, csak a zsákmányért harcoló irreguláris erők; amelyek mindég az erőd épületeiben igyekeztek kitelelni, arra kényszerültek, hogy rablóhadjáratokból élelmezzék magukat. Tekintettel a jól kiépített török várrendszerre, amely a megszálló és irreguláris csapatok szálláshelye volt, kétféle szempont is izgatta a Habs- burg-kormányzatot. A török kisháborúk visszaveréséhez jelentős határerőket kellett tartani, ugyanakkor a nagy török támadásokat a védelmi gyűrűvel fel lehetett tartóztatni és időveszteségre kényszeríteni. Hadsereg és pénzügyek A magyar sereg, a 16. század közepére kialakult katonai szervezet a következőképpen festett. A mozgó hadsereg, rendszerint német, vallon és spanyol zsoldosokból állt. Zsoldba fogadásuk csak egy hadjárat idejére szólt. Számuk igen változó volt és ritkán haladta meg a 10-15000 főt. A törökök ellen kiépített határőrségek az erődített vonalat szállták meg. Jórészt magyarokból, kis részben német és horvát zsoldosokból álltak. Ezek az egységek képezték az első állandó hadsereget Habsburg részről, összlétszámúk 8 és 12 ezer fő körül mozgott. A régi feudális telekkatonaság, amelynek tagjait a honvédelemre a nagybirtokosok a jobbágyaikból emelték ki, a 16. századra teljesen elavult. Számuk 1542-ben, miles continuus címen kb. 10 000 katonát tett ki, ténylegesen azonban a megyék alig 10 000 ilyen lovast küldtek és csak 2 hónapig a török frontra. A királyi városok zsoldos egységei igen kicsiny alakulatok voltak. A nemesi felkelés továbbra is fennállott, de a török ellen kevés hasznát vették. Volt néhány magyar mágnás is, aki mint hadi vállalkozó a király költségére huszár vagy hajdú alakulatokat tartott fegyverben. E zsoldosok tartása a katonai célszerűség mellett jó üzlet is volt, mert az uralkodók katonai adósságukat nagyobb adománybirtokkal szokták kiegyenlíteni. Az efféle zsoldoscsapatok száma 2-2500 fő körül mozgott.7 A határőrség s a mágnások zsoldoscsapatai, mint állandó hadsereg 126
