Petercsák Tivadar - Szabó Jolán (szerk.): Végvárak és régiók a XVI-XVII. században - Studia Agriensia 14. (Eger, 1993)
Kelenik József: A nemzetiségi megoszlás, a veszteségek és a fluktuáció mértéke. Tizennégy Kanizsa elleni végvár helyőrségében (1633-1640)
Kelenik József A NEMZETISÉGI MEGOSZLÁS, A VESZTESÉGEK ÉS A FLUKTUÁCIÓ MÉRTÉKE TIZENNÉGY KANIZSA ELLENI VÉGVÁR HELYŐRSÉGÉBEN (1633-1640) 1600. október 20-án a magára hagyott, reményvesztett kanizsai őrség, élelmiszere és lőszere elfogyván, szabad elvonulás fejében feladta a várat. Azt, hogy e stratégiai fontosságú erőd elvesztése milyen súlyos következményekkel járhat, a Haditanács tapasztalt katonái azonnal átlátták. Már 1600 novemberének elején, alig két héttel a vár eleste után, megkezdődött egy új védelmi rendszer kialakítása. A hirtelenjében megszervezett új láncolat a Kanizsa ellen vetett várak elnevezést kapta, s rá hárult a feladat, hogy útját állja a Kanizsából kiinduló török portyáknak. Pontosabban nem is magukra a várakra, hiszen az, hogy egy-egy erősség távol tudta-e tartani a portyázókat, vagy sem, nem a falak erejétől, a bástyák állapotától, hanem az őrség létszámától, összetételétől, anyagi, erkölcsi állapotától, katonai szaktudásától, ellátottságától és harci kedvétől függött. E tényezőkről kapunk átfogó képet a Kanizsa elleni várak esetében azon összeírás segítségével, melyre a Batthyány család levéltárában, a hadinépre vonatkozó dokumentumok között bukkantam. A német nyelvű irat a következő címet viseli: Zahl Statt Über die hernach volgente Speci- ficierten unnd Gegen Caninischa West Liegenten Gránitzen so angehent von ersten Jannuary Anno 1633.1 Az összeírás tizennégy kisebb-nagyobb várat, palánkot, illetve őrhelyet vesz számba. Egerszeg, Pölöske, Kapornak, Egervár, Keménd, Lövő, Magyarosd és Tótfalu esetében az 1633 januárja és 1640 márciusa közötti több, mint 7 évet tekinti át, míg Kiskomárom, Zalavár, Szentgyörgyvár, Szentgrót és Bér esetében csak 1639 márciusáig jut el. Körmend csak 1637 augusztusától szerepel az összeírásban, s jóllehet, hivatalosan nem tartozik a Kanizsa elleni várakhoz, mint látjuk, mégis királyi zsoldon tartott helyőrséget kap. A Kanizsa elleni 20 véghely közül - Körmendet itt nem számítva - 13-ról, e várkerület őrhelyeinek 65%-áról kapunk igen alapos áttekintést. (Lásd 1. diagram.) Az összeírás ugyanis várról várra haladva megadja a szolgálatban állók nevét, rangját, beosztását, csapatnemét, lovasok esetében azt, hány lóval szolgál az illető, a havi zsold nagyságát, a szolgálatba való be- és kilépés időpontját, a leszolgált hónapok számát, s végül az 101
