Kriston Pál: Heves Megye iparosítása a dualizmus korában - Studia Agriensia 13. (Eger, 1992)
FÉL ÉVSZAZAD MEGYEI IPARFEJLŐDÉSÉNEK EREDMÉNYEI
FÉL ÉVSZÁZAD MEGYEI IPARFEJLŐDÉSÉNEK EREDMÉNYEI Az 1867-es kiegyezés és az I. világháború kitörése közötti közel fél évszázad alatt bontakozik ki és fejeződik be a magyar ipargazdaság legfontosabb ágazatainak gőzenergiát és gépeket alkalmazó nagyüzemi termelésre való átállítása. Nagyon gyenge alapokról indulva, az 1880-1890-es években különösen gyors ütemű fejlődés eredményeként, az össztermelésből való részesedés, de az alkalmazott munkáslétszám tekintetében is a nagyüzemi, gyári termelés kerül fölénybe.413 E hosszabb folyamat két szakaszra osztható: egyrészt a kiegyezést közvetlenül megelőző és követő 1860- 70-es évekre, valamint az ipartörvények által is fémjelzett 1880-1890-es és a századforduló évtizedeire. A két szakasz szervesen kapcsolódik egymáshoz. Az első szakaszban mintegy a második, fő szakasz megalapozása céljából az élelmezési iparban, a bányászat, kohászat, valamint a vas- és fémfeldolgozás néhány ágazatában a gépi, nagyüzemi termelés térhódítása jelentősen előrehaladt.414 Ezen az alapon az ipar többi ágazataiban az 1880- 1890-es években történik meg az áttörés a nagyüzemi termelés felé. Heves megye ipari fejlődésében talán minden későbbi nehézség, lemaradás elő- idézőjeként ez az első, megalapozó szakasz jószerint kimaradt. Az 1860- 1870-es években nemhogy nem indult meg bizonyos iparágak technikai korszerűsödése, hanem egy-egy gőzmalmon, bányaüzemen, pénzintézetén kívül vállalatalapításról sem igen beszélhetünk. A már korábban is meglévő egy-két malomüzem, agyagedénygyár és üveggyár hagyományos eszközökkel, technikával folytatta tevékenységét. Hogy az országos gazdasági, ipari változások, tendenciák megyén kívül rekedése mennyiben következett a megyei vezetés tehetetlenségéből, az országos fő közlekedési és vasúti vonalak megyei központokat messze elkerülő kiépítéséből, vagy az önkényuralmi, majd kompromisszumos kiegyezési politikával szembeforduló, ellenzéki irányvonalból, azt a későbbi kutatások fogják részleteiben kideríteni. Az bizonyos, hogy ezt az indulási hátrányt a megye az 1880-90- es évek, egyébként gyorsabb ütemű fejlődésével sem tudja behozni. Az országos átlagtól is elmaradó ipari fejletlenség, korszerűtlen gazdasági szerkezet így hagyományozódik a XX. századra. Bizonyos lépésváltás kétségtelenül az 1880-as évek második felében kezdődik el. Ezt követően alakulnak a már „nagyipariénak nevezhető 88
