Kriston Pál: Heves Megye iparosítása a dualizmus korában - Studia Agriensia 13. (Eger, 1992)
FÉL ÉVSZAZAD MEGYEI IPARFEJLŐDÉSÉNEK EREDMÉNYEI
iparvállalatok, ha szám szerint nem is sok. Az 1890-es évektől pedig már egzakt, számszerű adatokkal is alá lehet támasztani a megye ipari gazdaságának változását, lassú előrelépését. Az ipar súlyának viszonylagos növekedését állapíthatjuk meg a megye gazdaságában, ha összehasonlítjuk a tulajdonképpeni ipari (kereső és eltartott) és mezőgazdasági népesség részarányát az össznépességen belül:415 Év 1890 % 1900 % 1910 % Össznépesség Mezőgazdasági 235 645 100,0 255 345 100,0 279 700 100,0 népesség 178 313 75,1 179 553 70,3 185 525 66,4 Ipari népesség 24 372 10,3 29,953 11,7 37,403 13,4 1890 és 1910 között közel 10%-kal csökken a mezőgazdaságból élő népesség részaránya, ugyanakkor 3%-kal emelkedik a tulajdonképpeni iparból (bányászat nélkül) élők részesedése. Valamivel többet mond, ha a változásokat abszolút számokban fejezzük ki: miközben 20 év alatt a mező- gazdaságból élők száma kb. 7000-rel, az iparból élőké ugyanakkor több mint 13 000-rel emelkedett. Ez az érzékelhető növekedés temrészetesen lényegileg mit sem változtatott a mezőgazdasági ágazat abszolút fölényén, s az ipar alárendelt helyzetén. Nagyon szerény ez a 3%-os növekedés két évtized alatt, s ugyanez tükröződik, ha az országos átlaggal vetjük össze az iparból élő népesség részarányának változását: 1890 országos arany1910 I I iparból aló napasMg Y//X a^yáb ágazatokból elő népesség 89
