Kriston Pál: Heves Megye iparosítása a dualizmus korában - Studia Agriensia 13. (Eger, 1992)
ÚJ JELENSÉGEK, TOVÁBBI FEJLŐDÉS A MEGYE FONTOSABB IPARI ÁGAZATAIBAN 1900-1914 KÖZÖTT - Egyéb iparágak
A világháborús évek alatti nehézségek, a jelentős keresletcsökkenés, amit csak némileg ellensúlyozott a Hadügyminisztérium 6000 db-os sátorkályha megrendelése, vagy más gyárak késztermékeinek viszonteladása, némileg visszavetette a fellendülést csakúgy, mint a proletárdiktatúra időszakában a forgalom teljes szünetelése, a megyei és a központi direktórium vagy a román királyi megszálló sereg behajthatatlan tartozásai. A gyár azonban a világháború előtti évtizedben annyira megerősödött, hogy viszonylag könnyen átvészelte ezt a nehezebb időszakot, 1916-ban pl. visszamenőleg 3 évre további jelentős jutalékkiosztást hajtott végre. Egyéb iparágak Az ipari üzemekben nem bővelkedő, de számottevő munkaerőfelesleggel rendelkező Heves megyében érthető módon visszhangra talált a csekély tőkebefektetést, de tetemes emberi munkát igénylő gombgyártás. Hazai példa és előzmény híján kezdtek e vállalkozásba Bán Sándor és társai, 1905-ben. Előbb Egerbe tervezték, de végül Poroszlón helyezték üzembe kődiógombgyárukat,ml A termelés 1906-ban indult 50 munkással. A kezdeti nehézségeken - melyek elsősorban a pálmadió dél-amerikai beszerzéséből, a betanító munkások behívásából és a présgépek szintén külföldi vásárlásából adódtak - az ipari kormányzat könnyített. Szubvenciót, évi 7500 korona segélyt bizotsított a maga nemében egyetlen hazai vállalkozásnak.408 Már az első évben 50 000 korona érétékű árut készített. Termékei 70%-át budapesten, 30%-át Galíciában könnyen értékesítette. A munkások nagy része 14—16 éves fiú volt, de sok lányt is alkalmazott. A gyár berendezése modern volt. Az induló év sikere ellenére a miskolci iparkamara jelentésében kéri a „gyár törekvéseinek minden irányban a legmelegebb támogatását, hogy az emésztő osztrák verseny ellenében meg- védhessék, mert az osztrák vállalatok bizonyára minden lehetőt elkövetnek, hogy ezen egyetlen magyar gyár elfojtassék. ”409 1907-ben arról cikkezett az egri sajtó, hogy talán Egerbe telepítik át a poroszlói gombgyárat.410 Beszámolnak a képviselőtestület üléséről, melyen az iparfejlesztő bizottság javaslatát tárgyalták meg a gombgyár ügyében. Április 16-án a képviselőtestület megszavazott 2000 D-öl területet, 20 évi adómentességet az Egerben 200 000 korona alaptőkével alapítandó egri gombgyár részvénytársaság részére.411 Ez a terv is, mint sok más egri ipartelepítő elképzelés nem valósult meg. A gombgyár maradt Poroszlón, s beolvadt az ott 1909-ben alapított Heves Vármegyei Gyáripar Részvény- társaságba. A Heves Vármegyei Hírlap azt írja, hogy az új iparvállalat a Klein-féle gőzmalom és gőzfűrésztelep mellett „átveszi az állami szubvencióval dolgozó gombgyárat, melyet tulajdonosa Egerbe akart telepíteni, de az nem vezetett eredményre. ”m Az I. világháború kitöréséig a fenti részvénytársaság kebelében folytatódik a gombgyártás. Termelési adatok a következő néhány évről nem állnak rendelkezésre.
