Kriston Pál: Heves Megye iparosítása a dualizmus korában - Studia Agriensia 13. (Eger, 1992)

A MEGYE TŐKÉS IPARÁNAK FELLENDÜLÉSE AZ 1880-90- ES ÉVTIZEDEKBEN - Tervek, megvalósulatlan elképzelések a megye iparának további fellendítésére a XIX. század utolsó két évtizedében

be a megye közgyűléséhez, melyben összefoglalta, hogy mely iparágak „örvendettek virágzásnak a múltban, s mely ipartelepek lennének kívánatosak. Egy gazdasági gépgyár, egy gőzerőre berendezett vegyes-készítményü gyár, mely a szalmapapír és a sétabot mellett gyufát is gyártana, valamint egy borkőgyártással is foglalkozó festékgyár és egy posztógyár” felállítását ajánlotta a megye közgyűlésének az ipartestület.335 A javaslatok közül komolyan foglalkoztak egy egri szövőgyár felállításával. A megye közgyűlésének ajánlására a városi képviselő-testület Szederkényi Nándor vezetésével egy bizottságot választott a szövőgyár ügyének felkarolására.336 Részvénytársasági alapon 200 000 Ft alaptőkével szerették volna a gyárat létrehozni. Megindult a részvénykibocsátás és aláírás. Zömében egri és gyöngyösi vállalkozók már 50-60 000 Ft értékben jegyeztek kötvényt.337 Az aláíró részvényesek küldöttséget is menesztettek Eperjesre az ottani szövőgyár felszerelésének tanulmányozására.338 Ennek ellenére az ügy 1885-ben megfeneklett, s csak 1887-ben kezdtek vele ismét foglalkozni, amikor Jágocsy Péterffy József kultuszminisztériumi kormánybiztos Egerbe utazott, s elmondta, hogy pártfogolná a szövőgyár felállítását.339 ígéretet tett egy svájci társulat megnyerésére, mely az induló tőke egy részét biztosítaná. Ismét választottak egy intézőbizottságot. Élére Kaszap Bertalan vármegyei alispán állott.

A nagy lelkesedés, s nagy megajánlások, részvényaláírások megint csak kevésnek bizonyultak. Az Eger 1887. évi 46. számában már azt írta, hogy a részvények aláírása nem volt elégséges, a szövőgyár ügye ismét megfeneklett.340 A nagy tervek tehát nem valósultak meg, de teljesen nem feledték el azokat, mert 1907-ben még nagyobb reményekkel újraélesztették őket.

74