Kriston Pál: Heves Megye iparosítása a dualizmus korában - Studia Agriensia 13. (Eger, 1992)

A MEGYE TŐKÉS IPARÁNAK FELLENDÜLÉSE AZ 1880-90- ES ÉVTIZEDEKBEN - Tervek, megvalósulatlan elképzelések a megye iparának további fellendítésére a XIX. század utolsó két évtizedében

A vállalatalapítások ütemét az alábbi összehasonlító táblázat szemlélteti:333

Iparvállalatok

1880.

1890.

1899.

száma

Bánya,kohó

5

14

32

Gőzmalom

40

46

44

Szeszgyár

8

4

4

Nyomda

5

6

5

Üveggyár

1

1

1

Kőedénygyár

1

2

1

Keményítőgyár

1

2

1

Bőrgyár3

2

Ecetgyár5

3

Téglagyár15

20

Cukorgyár1

1

Sörgyár1

Bútorvasalásgyár1

Villanytelep1

Bútorgyár1

Dohánygyár Gőz-, fűrész- és faipari

~

—

1

ipartelep1

A gőzkazánok számának alakulása:334

a) A gazdaságban alkalmaztak összesen:

1880-ban 145 db-ot

1890-ben 264 db-ot

1899-ben 376 db-ot

b) Ebből a tulajdonképpeni ipari szférában üzemelt:

1880-ban 31 db 21,3%

1890-ben 79 db 29,9%

1899-ben 132 db 35,5%

Tervek, megvalósulatlan elképzelések a megye iparának további fellendítésére a XIX. század utolsó két évtizedében

Az első iparfejlesztő törvény megszületése, a vidéki ipartelepítés kormányzati szorgalmazása fellelkesítette az ipar pártfogolóit Heves megyében is. Az Egri Általános Ipartársulat már 1882-ben előterjesztést nyújtott

73