Kriston Pál: Heves Megye iparosítása a dualizmus korában - Studia Agriensia 13. (Eger, 1992)
A MEGYE TŐKÉS IPARÁNAK FELLENDÜLÉSE AZ 1880-90- ES ÉVTIZEDEKBEN - Élelmezési- és élvezeti ipar
Sörgyártás A filoxéra-pusztítás nyomán dráguló bor fogyasztása mellett az 1880- 90-es években egyre inkább növekszik a sörfogyasztás. A növekvő igénnyel azonban nem tart lépést a vidék sörgyáralapítások tekintetében. Heves megyében is mindössze egy sörkészítéssel foglalkozó gyárüzem alakul az 1880-90-es években. Grünbaum Gábor 1891-ben kezd hozzá egy sörgyár alapításához. 80 000 Ft befektetési tőkével jön létre az Első Egri Serfőzde.190 A gyár 1892-ben kezdte meg a termelést, 20 munkással nagy ambícióval, a Kőbányai Sörgyárral felvéve a konkurenciaharcot.191 Már a második évben Budapesten sörcsarnokot és vendéglőt nyitott Grünbaum, s itt is árusította sörtermékeit: a Márciusi sör (barna) hektoliterét 11, a Korona sör (világos) hektoliterét 12,— Ft ért.192 A verseny bizonyosan nagy áldozatokat követelt Grünbaumtól, mert már 1894-ben részvénytársasággá alakította át gyárát. Új neve: Egri Serfőzde Részvénytársaság.193 Alaptőkéje 120 000 Ft, melynek részvényeit azonban nem nagyon kapkodták. Az első ében az 1200 db részvényből mindössze 700-at jegyeztek. A részvénytársaság sem volt hosz- szú életű. Az Egri Újság 1895-ben „A gründolók” címmel arról számol be, hogy a Grünbaum testvérek elszöktek Egerből, hátra hagyva nagyon sok hamis váltót. A hitelezők, közöttük az Egri Kereskedelmi és Ipar Hitelintézet csődöt kértek a Grünbaum Gábor cég ellen.194 A felszámolási eljárás után Fischer Adolft kezébe került a sörgyár. Ettől kedzve „Fischer Adolf Serfőzdéje” néven szerepel.195 Gazdasági körülményei azonban bizonyosan nagyon nehezek lehettek, mert az új tulajdonos felhívással fordult a város lakosságához, s kérte, hogy „a nagy áldozatok árán fenntartott ezen helyi ipart pártfogolják”. Termelési adatokat a sörgyár sem a kereskedelmi és iparkamarához, sem az alispánhoz nem juttatott el, így gyártmányai köréről, általában üzletmenetéről nincs hiteles forrásunk. Valószínűleg Fischer társakat vett be az üzletbe, mert 1904-ben már megvádolta üzlettársait hűtlen kezelés miatt. A vádat azonban a bíróság elejtette. Szeszgyártás Eger és Gyöngyös vidékének fejlett gyümölcskultúrája megalapozta a szeszgyártás széles körű elterjedését. A tőkés korszak nyitányán „a deb- rői uradalomban már egy, évente 1500 akó (kb. 800 hl) szeszt előállító szeszgyár” működött.196 Hasonlóképpen már az 1860-as években üzemelnie kellett Egerben a Sugár-féle szeszgyárnak.197 Működésére vonatkozó adat azonban nem került elő. Gyöngyösön is működött egy „Liquer, rum és pálinkagyár”, Schwartz Adolf tulajdonában.198 Termelésére, további sorsára vonatkozóan csak 54
