Kriston Pál: Heves Megye iparosítása a dualizmus korában - Studia Agriensia 13. (Eger, 1992)
A MEGYE TŐKÉS IPARÁNAK FELLENDÜLÉSE AZ 1880-90- ES ÉVTIZEDEKBEN - Élelmezési- és élvezeti ipar
bizonyítja, hogy csak a szerencsi cukorgyár termelt több nyerscukrot (50 000 q-val), mint a hatvani gyár. Az ország összes cukor termelésének közel 10,5%-át Hatvanban állították elő.182 A nyerscukor átlagára az I. n. évben 16,60 Ft, a negyedik negyedévben 16,30 Ft volt.183 E gyors ütemű fejlődés természetesen csak megfelelően felszerelt gyárban volt lehetséges. A hatvani gyárat már első éveiben így jellemezte a Magyar Mérnök- és Építész Egylet Gépészeti és Gyáripari Szakosztálya a gyárban tett látogatást követően: ,,A modern berendezésű és a gyáripar rendkívüli tökélyéről tanúskodó gyártelepen a nyersanyagnak minden legkisebb része is értékesíttetik, és a gyártás olyan körfolyamatot képez, amelyben a kifejtett munkának csak jelentéktelen része megy veszendőbe. ”m Az indulást követő második évből származó adatok arról tanúskodnak, hogy a gyár elektromos világítóberendezéssel, 13 gőzkazánnal (fűtőfelülete 2600 m2) és 800 LE-vel bíró 10 gőzgéppel rendelkezett.185 Munkásainak létszáma az 1890-es években átlagosan 800-1000 fő, állandó alkalmazott 350 fő volt. Az idénymunkások napi bére 60-90 kr, a szakmányosoké és szakmunkásoké 1,10-1,80 Ft.186 A gyár néhány év után kilépett a külpiacokra is. A cukorkivitelben játszott szerepét hangsúlyozza a Heves megyei Ismertető és Adattár is: ,,A hatvani cukorgyár volt Magyarország cukorkivitelének úttörője, és a háború előtti cukorkivitel 117-ed részét ez a gyár bonyolította le”.187 Elsősorban a Balkánra, Olaszországba, Portugáliába, de az Egyesült Államokba és Angliába is exportált, annak ellenére, hogy nagyon szigorú védővámokkal találta magát szemben, különösen Olaszországban, de az angol és az olasz gyarmatok versenyével is meg kellett küzdenie.188 Az 1900-as évek elején a balkáni és az olasz, valamint az amerikai piacokról ki is szorult a gyár. Ezzel egyidejűleg szélesedik ki számára a távol-keleti piac: Indiába, Japánba, Szingapúrba, és Kínába is szállított. A belföldi és külföldi eladások arányát, valamint az export irányát és mértékét az 1898-as iparkamarai jelentés alábbi adatai támasztják alá:189 Az előállított cukorból : belföldre külföldre 10 600 q 176 000 q 75 000 q 30 000 q 20 000 q 50 000 q 1 000 q Ebből Indiába Olaszországba Angliába Japánba Törökországba 53
