Kriston Pál: Heves Megye iparosítása a dualizmus korában - Studia Agriensia 13. (Eger, 1992)
A MEGYE TŐKÉS IPARÁNAK FELLENDÜLÉSE AZ 1880-90- ES ÉVTIZEDEKBEN - Élelmezési- és élvezeti ipar
dagodott. Tőkéjét pénzintézetekben elhelyezve kamatoztatta, de a pesti nagymalmok részvényesei között is ott találjuk a Deutsch család képviselőjét.167 Az 1880-as években főleg cukorgyáralapításokba kezdtek. Ennek során alakult meg 1889-ben a hatvani cukorgyár s a következő évben a gőzmalom is. Már az alapítást követő harmadik évben 100 000 q fölé emelkedett az évi liszttermelése. 1892-ben 138 000 q lisztet őrült 1 560 000 Ft értékben.168 Nagyobb mennyiséget nem exportált, inkább belföldi forgalmat bonyolított le. Amit exportált, azt Németországban, Franciaországban, Angliában és Svájcban helyezte el.169 A malomüzemben 60 munkás és 6 tisztviselő dolgozott, napi 10 órás munkaidőben. A napi bér napszámosoknál 80-90 kr., szakmányosoknál 1—1.10 Ft volt. Az 1890-es években az üzem vezetői többször panaszolták, hogy nem tudnak állandó munkásokkal dolgozni, mert a fővárosi nagy malmok elszívják a jó munkaerőt. A gőzmalom 1904-ig volt a Deutsch Ignác és Fia cég tulajdonában. Ebben az évben ugyanis a Borsod-Miskolci Gőzmalom Rt. megvásárolta az üzemet.170 Az 1880-90-es években Gyöngyösön nem volt jelentős önálló malomipari vállalat, annak ellenére, hogy már 1891-ben részvénytársasági alapon tervbe vettek egy gőzmalomalapítást, de sikertelenül.171 Gabonaőrléssel azonban foglalkozott a Gőzfűrész és Faipari Részvénytársaság 1898-tól amikor is üzembe helyezett egy gőzmalmot.172 Termeléséről annyit tudunk, hogy napi 150 q különféle lisztet állított elő. A vállalkozás 140 fős munkáslétszámmal dolgozott,173 de hogy ebből hány ember foglalkozott gabonaőrléssel s hány a fűrész- és faáruk előállításával, a forrásokból nem derül ki. A fent ismertetett négy nagymalom mellett további 40-46 kisebb gőzmalom működött Heves megyében 1880-1900 között. Közülük talán kiemelkedik a horti, a bodonyi, a verpeléti és a poroszlói gőzmalom.174 Hogy a kis gőzmalmok sem voltak teljesen jelentéktelenek, mutatja 1894. évi össztermelésük: liszt- és egyéb őreményből 124 029 q-át termeltek. Ugyanebben az évben a nagy gőzmalmok termelése 413 770 q volt.175 Cukoripar Heves, de a környező megyék is különösen jó adottságokkal rendelkeztek a cukorrépa-termesztéshez. Ennek ellenére a cukoripar kiegyezés utáni országos felfutását Heves megye nem reprezentálta. Volt ugyan Egerben egy cukor- és gőzkeményítő gyár a Breuer Henrik cég tulajdonában, amely már a kiegyezés előtt is üzemelt. Termeléséről azonban egyetlen korabeli forrás sem hoz hitelt érdemlő adatot. Ezért bizonytalan, hogy a keményítőgyártás mellett cukrot készített-e. Breuer 1879-ben csődbe jutott, s a nyilvános árverésen 28 000 Ft-ért vette meg a Heves megyei T akarékpénztár.176 51
