Kriston Pál: Heves Megye iparosítása a dualizmus korában - Studia Agriensia 13. (Eger, 1992)

A MEGYE TŐKÉS IPARÁNAK FELLENDÜLÉSE AZ 1880-90- ES ÉVTIZEDEKBEN - Élelmezési- és élvezeti ipar

A fenti táblázatból kitűnik, hogy két évtized alatt abszolút értékben megduplázódik a malomiparban alkalmazott gőzkazánok száma, de relatíve csökken ezek aránya az iparban alkalmazott gőzgépek egészéhez viszonyítva. Ennek ellenére a malomipar részesedése a gőzenergia felhasználásában csakúgy, mint országosan, Heves megyében is rendkívül magas. Az 1880-90-es évek több mint 40 gőzmalma közül kiemelkedik négy, 20 munkásnál többet foglalkoztató malomipari üzem: a két egri gőzmalom, Hatvanban a Deutsch Ignác és Fia cég gőzmalma, valamint Gyöngyösön a Gőzfűrész és Faipari Rt gőzmalma.

Miközben sorra alakulnak malmok, vagy a meglévők anyagilag erősödnek, az első megyei gőzmalom, a Schwartz István-féle az 1880-as évek elején csődbe jut. A néhai alapító „örökösei felszerelték ugyan a malmot a technika legmodernebb eszközeivel, de egyszeresük váratlanul beszüntették fizetéseiket, a gőzmalom csődbe jutott” — számol be róla a helyi sajtó.159 Az Egri Takarékpénztár, amelyet kölcsönei révén elsősorban érdekelt a gőzmalom sorsa, 1886-ban elérte, hogy „65 000 Ft tőke és járulékai erejéig a gőzmalom raktárépületei és összes felszerelése 289 000 Ft kikiáltási becsárban a törvényszék által elárvereztessék”.16(1 Az 1887. évi árverésen a helybeli három pénzintézet közösen próbálta 116 000 Ft-ért (kb. ennyi volt követelésük is a malommal szemben) megváltani a malmot, sikertelenül. Weinberger Soma szirmabesenyői birtokos ugyanis 125 600 Ft-ot ígért, így ő lett az új tulajdonos.161 A cég rövidesen a Klein és Weinberger Egri Gőzmalom nevet vette fel és termelése már 1888-ban jelentősen megnövekedett. Évi 100 000 q-ás össztermeléséből kivitelre is számottevő mennyiség jutott, elsősorban Fiúmén és Trieszten keresztül.

Az 1890-es évek elején termelése valamelyest csökkent. Évi 75 000 q-ás össztermelését 56 munkással és 10 tisztviselővel állította elő. Lisztkiviteli piacai főleg Berlin és Boroszló voltak.162 A malomban 180 LE-s gőzgépet alkalmaztak. A munkások napi bére: 60 kr- 1,50 Ft között mozgott.163

A második egri gőzmalom, a Lázár és Kohn Henger Gőzmalma tevékenységéről nincsenek hiteles forrásadatok az 1880-as évekből. A földművelés, ipar és kereskedelemügyi minisztérium által kiadott jelentés szerint az egri királyi törvényszék kereskedelmi cégjegyzékébe mint új cég jegyeztette« be az „Egri Henger-Gőzmalom”164 1888-ban. Tulajdonosa a Weisz Adolf és Fia cég volt. A Miskolci Kereskedelmi és Ipar Kamara 1892-ben már azt jelenti róla, hogy „évi 36 500 q lisztet őrül. Kivitelre nem termel. 3 tisztviselőt és 20 férfi munkást alkalmaz”.165 Berendezése modern. Vám- és kereskedelmi őrlésre rendezkedett be. A hajtóerőt egy 45, majd egy 160 LE-s kazán szolgáltatta.166 A malom 1907-ben kerül új tulajdonos kezébe, aki a korábbiaknál is modernebb gépeket állít üzembe.

Termelési kapacitását tekintve a megye legnagyobb malomipari üzeme a Deutsch Ignác és Fia cég tulajdonában volt. A Hatvanban birtokot vásárolt gabonakereskedő család a dualizmus évei alatt rendkívül meggaz50