Kriston Pál: Heves Megye iparosítása a dualizmus korában - Studia Agriensia 13. (Eger, 1992)
A BÁNYÁSZÁT HELYZETE. FEJLŐDÉSÉNEK MEGGYORSULÁSA - Kőszénbányászat
határában végeztek turzásokat.117 Legtöbb eredménnyel a Bátor és Szarvaskő határában folytatott kutatások jártak. A szénmezőt bejelentették a budai bányakapitányságnál, amely helyszíni szemléje során mintegy 20 millió mázsára becsülte a szénkészletet, s a telepet „Gábor-vájna-telek” név alatt a bányatelekkönyvbe bejegyezte."8 A bátor-szarvaskői bánya termelése az első években szépen növekedett. A felszínre hozott szén egy részét az érseki uradalomban, a káptalan téglaégetőjében, az egri gőzmalomban használták fel, de a lakosság is vásárolta a mázsánként 25 kr.-ért árult kőszenet.119 1863-64-ben Eger környékén már 33 000 q kőszén fogyott el. Ennek ellenére a bátor-szarvaskői kőszénbánya termelése az 1870-es évek második felében jelentősen lecsökkent, hiszen 1874-ben 2225, 1875-ben 2400, 1876-ban már csak 938 q szenet termelt.120 A visszafejlődésnek technikai okai voltak (a gyakori vízbetörés elhárításának megoldatlansága), de döntően a fogyasztók hiánya okozta, hogy 1877-ben a bányát bezárták. Joggal írja a kortárs, hogy „a termelés csekély, mert elébb az iparnak kell nagyobb mérvben fejlődnie, mielőtt a kőszeneknek nagyobb kelendősége lehet”.121 A szén felkutatása az 1870-80-as években is tovább folytatódott Mónosbél-Egerbocs, Hevesaranyos, Szentdo- mokos határában. Bányaművelés azonban egyik helyen sem kezdődött. A megye legjelentősebb szénbányaüzemének létrejötte és tevékenysége az első világháborúig 1870 táján fedezték fel Beniczky György földbirtokos egercsehi birtokán a kőszenet. A vállalkozó természetű Beniczky azonban összevásárolta a birtokai szomszédságában lévő kőszénkészletek kutatásának és kiaknázásának jogát is.122 Pénze valószínűleg már nem volt annyi, hogy önerőből egy, a kor viszonyai között korszerű bányát nyithasson. 1894 és 1904 között csak két kisebb tárót működtetett, melynek termelése a Miskolci Kereskedelmi és Iparkamara jelentése szerint 12 576 q volt.123 1904-ben előzetesen megállapodott Márkus Ágoston vasúti vállalkozóval és Wessely Károly szil- vási nagybirtokossal, hogy a kőszéntelepek kiaknázási jogát azoknak bérbeadja. A Beniczkyve' kötött szerződés értelmében a kutatófúrások befejezése után 1906. december 31-én lépett volna életbe a haszonbérleti jog. Márkus és Wessely azonban a fúráseredmények, s a MÁV-nak szóló szénszállítási engedély birtokában már egy nagy részvénytársaságnak adja át a bánya üzemeltetését. 1906 decemberében megalakul az Egercsehi Kőszénbánya Részvénytársaság, melynek javára Márkus és Wessely lemondtak bérleti jogukról. A részvénytársaság hatalmas alaptőkével alakult. Részvényesei között belga, főleg brüsszeli tőkések is voltak. Alaptőkéje 1912-ben már 2 500 000 korona, ugyanebben az évben az alispáni jelentés 212 718 korona veszteséget mutat124 ki. A széntermelés 1907 és 1914 között a részvénytársaság kezelésében megsokszorozódott. Korszerű gépekkel. 40
