Kriston Pál: Heves Megye iparosítása a dualizmus korában - Studia Agriensia 13. (Eger, 1992)

A BÁNYÁSZÁT HELYZETE. FEJLŐDÉSÉNEK MEGGYORSULÁSA - Ércbányászat

12. kép. Az egercsehi szénbánya telepe. Képeslap a XX. század elején

mélyművelési eljárással az 1907-es év 1700 tonnájáról 1913-ban 89 000 tonnára emelkedett. Az állam vasúti tarifakedvezményekkel, a MÁV részére hatalmas megrendelésekkel is támogatja a bányatársaságot. így teremti meg egyrészt a külföldi tőke, továbbá a vasút kínálta lehetőségek kihasználására való törekvés, s néhány ambiciózus vállalkozó azt a bánya- vállalatot, amely a megelőző évtizedekben jelentéktelen megyei széntermelést országos mértékkel mérve is számottevővé változtatta.

Egercsehi mellett a XX. század első évtizedében mindössze Szucson és Rózsaszentmártonban folyik széntermelés, de mennyisége nem jelentős (10 tonna, illetve 0,4 tonna)126. 1903-ban és 1904-ben a megye össztermelése még az egercsehi részvénytársaság megalakulása előtt 64, illetve 117 tonna volt.127

Ércbányászat

Míg a Bükk szenet, a Mátra keleti-délkeleti nyúlványai Recsk, Párád és Gyöngyösoroszi térségében ércet rejtenek mélyükben. E kincs felkutatása már 1845 körül elkezdődött, amikor gróf Károlyi György nagybirtokos és Wrányi György pesti pénztőkés a Mátra különböző pontjain, mindenekelőtt a recski határban fekvő Lahoca-hegyen turzásokat végeztetett. Sőt az Orczyak a Parádfürdő környéki hegyekben már 1780-1805 között is

41