Kriston Pál: Heves Megye iparosítása a dualizmus korában - Studia Agriensia 13. (Eger, 1992)

A KIEGYEZÉS ÉS KÖVETKEZMÉNYEI IPARI GAZDASÁGUNK TŐKÉS ÁTALAKULÁSÁRA. A MODERN INFRASTRUKTÚRA KIALAKULÁSA - A fővonalhoz csatlakozó Vámosgyörk-Gyöngyös és Füzesabony- Eger szárnyvonalak kiépítése

8. kép. A hatvani vasúti pályaudvar. Képeslap a XX. század elején

kozóval kötöttek szerződést, aki azonban csődbe jutott, így csődtömeggondnoka fejezte be a munkát.84 Mindezen nehézségek ellenére az építés úgy előrehaladt, hogy 1869. november 25-én sor kerülhetett a próbamenetre, december 11-én pedig a rendőri bejárásra Hatvantól Miskolcig.85 Az új, 115 km hosszú pálya már-az 1869. október 31-én életre hívott-Magyar Királyi Államvasutak üzemeltetésében nyílott meg 1870. január 9-én.86 így megteremtődött az a gerinc, melyhez az oldalszárnyak, a mellékvonalak csatlakozhattak.

A fővonalhoz csatlakozó Vámosgyörk-Gyöngyös és Füzesabony-Eger szárnyvonalak kiépítése

Bár az Országgyűlés határozata a Vámosgyörk-Gyöngyös és a Füzes- abony-Eger közötti szárnyvonal kiépítését a fővonal építésével egyidejűleg rendelte el, a munka csak a gyöngyösi szárnyon kezdődött meg, de a fővonal építése miatt kezdetben ez is teljesen háttérbe szorult. A Vasút- építészeti Igazgatóság a Közmunka és Közlekedési Minisztériumhoz írott 1869-es felterjesztésében az elmaradást azzal indokolta, hogy az erőket a fővonalra összpontosították, s ezért az oldalszárny megnyitására csak 1870. március közepén kerülhet sor.87 Az építők tartották ígéretüket, így a MÁV újabb vonalrésszel bővült: 1870. március 16-án bekapcsolták a hálózatba a Vámosgyörk-Gyöngyös közötti 13 km-es szakaszt.

31