Kriston Pál: Heves Megye iparosítása a dualizmus korában - Studia Agriensia 13. (Eger, 1992)
A KIEGYEZÉS ÉS KÖVETKEZMÉNYEI IPARI GAZDASÁGUNK TŐKÉS ÁTALAKULÁSÁRA. A MODERN INFRASTRUKTÚRA KIALAKULÁSA - A fővonalhoz csatlakozó Vámosgyörk-Gyöngyös és Füzesabony- Eger szárnyvonalak kiépítése
A vasúti összeköttetéstől legtöbbet remélő, s arra leginkább rászoruló megyeszékhelynek ugyanakkor azt kellett tapasztalnia, hogy az egri szárnyvonalon egyáltalán nem kezdték el a munkálatokat. Emiatt járt egy városi küldöttség 1868 végén a Közmunka és Közlekedési Minisztériumban, ahol a látszólag megnyugtató ígéretet kapták. Miután azonban 1869 elején sem változott a helyzet, a város közössége levélben fordult a miniszterhez, ügyének pártfogolását kérve. A miniszter mindössze annyit válaszolt, hogy a kormány feladatának tekinti a szárnyvonal létesítését, azonban a szükséges 450-500 000 Ft költség biztosításáról a törvényhozás nem gondoskodott, így az építést az év folyamán megkezdeni nem lehet.88 Ezt követően próbált Eger a Tisztelt Ház segítségéért folyamodni. Csiky Sándor képviselő interpellált a közlekedési miniszternél. Arra kért magyarázatot, hogy a minisztérium „lépett-e már valakivel szerződésre oly célból, hogy Eger városa a hatvan-miskolci vonallal összekapcsoltassék?”s9 Mikó Imre miniszternek egyelőre kapóra jött Visontai Kovách László és érdektársainak az eger—poroszlói lóvonatú vasút kiépítése iránti engedélykérelme,90 hiszen így arra hivatkozhatott, hogy a munkák azért nem kezdődtek el, mert „biztos kilátás volt arra, hogy a szárnyvonal építését egy magántársulat állami kamatbiztosítás nélkül fogja elvállalni.”9' Visontai Kovách terve - melynek esetleges megvalósítása esetén a város elesett volna egy már törvényben szavatolt, korszerű gőzvasúti pálya kiépítésétől - tovább fokozta az ingerült, türelmetlen hangulatot Egerben. A tét tehát nagy volt, mert ha Visontai, mint az országos lóvonatú vaspályák építésére alakult társulat ideiglenes elnöke elfogadtatja tervét a minisztériumi szakértőbizottsággal, akkor Eger még 1870-ben is csupán lóvasúttal rendelkezett volna.92 A megyeszékhely szerencséjére a szakértőbizottság csak a Füzes- abony-Poroszló közötti szakaszra javasolta az engedély terv szerinti megadását. A Füzesabony-Eger szakaszra a tervek olyan átalakítását kérték a vállalkozóktól, hogy a pályát később gőzerejű vasúttá lehessen kiépíteni. Visontai azonban az építési tőke beszerzésének sikertelenségére hivatkozva visszalépett a vonal kiépítésétől.93 A minisztérium most már Csiky ismételt interpellációi miatt is elővette a szárnyvonal építésének ügyét. Előbb versenytárgyalást írt ki, melyen a Pesti Népbank ajánlata volt a legkedvezőbb, de a pénzintézet röviddel utána visszalépett.94 Az 1871. februári újabb versenytárgyalást Riesbach Károly porosz vállalkozó nyerte meg, de mivel hazánkan ismeretlen volt, egy magyar bankház kezességét kellett volna megszereznie. Ez nem sikerült neki, s így a minisztérium a versenytárgyaláson hozzá legközelebb álló Angol-Magyar Banknak adta a vonal kiépítését. Az átadási határidő: 1872. október 1. volt. Az építési terv ismeretessé válása után valóságos városi vita bontakozott ki az egri vasútállomás helyéről. A terv a pályaudvart mélyen az érseki kertbe nyúlva helyezte el. Az érsek sürgősen levelet írt a közlekedési miniszterhez, s azt kérte, hogy a pályaudvar ne a tervezett 32
