Kriston Pál: Heves Megye iparosítása a dualizmus korában - Studia Agriensia 13. (Eger, 1992)
A KIEGYEZÉS ÉS KÖVETKEZMÉNYEI IPARI GAZDASÁGUNK TŐKÉS ÁTALAKULÁSÁRA. A MODERN INFRASTRUKTÚRA KIALAKULÁSA - Vasútépítési tervek és megvalósításuk az 1840-50-es években - A megye fő vasúti vonalának előtörténete és megépítése
a szárnyvonal kiépítésének pontosítását javasolja Csiky Sándor is. Azt kéri, egészítsék ki a határozati javaslatot azzal a mondattal, hogy „Gyöngyös és Eger egyidejűleg és szintén országos költségen építendő szárnyvonal által kapcsolódik a fővonalhoz”.11 Az elfogadott 1868. évi XII. te. értelmében a Hatvantól Miskolcig terjedő vasútvonal építése országos költségen történik, olyanképpen, hogy a vállalkozó Weikersheim és Társa bécsi bankház, a velük 1868. január 18-án kötött szerződés szerint, minden mérföld után 339 500 Ft-ot kap a vonal teljes előállítása fejében.78 A zákány-zágrábi és a hatvan-miskolci vasútépítésekkel tér vissza a kormány az állami építések politikájához, hogy majdan teljes egészében saját kezébe vegye a többi fontos vasútvonalat is. A hatvan-miskolci vonal építésének előkészítéséhez tartozik, hogy a gátlástalan Tiszavidéki Vasúttársaság hivatkozva előjogára, 1867-ben megpróbálkozik az építési megbízás elnyerésével, sikertelenül.79 A kivitelezés terveit a gróf Forgách Antal vezette csoport 1867-ben már elkészítette, s - azt remélve, hogy az építési megbízást ők kapják - a minisztériumhoz benyújtotta.80 A Pénzügyminisztérium hajlandónak mutatkozott a terv megvásárlására. Az építési megbízás elnyerése esetén Forgách 1000 Ft-ot, más vállalkozó megbízása esetén 2000 Ft-ot kért mérföldenként a tervért.81 A minisztérium maximum 1200 Ft-ot lett volna hajlandó mérföldenként fizetni, így valószínűleg megegyezésre, illetve a kiviteli tervek megvásárlására nem került sor, legalábbis a Közmunka és Közlekedési Minisztérium hiányos anyagából erre nem derül fény. Ilyen előzmények után fogott a megbízott vállalkozó, Weikersheim 1868 második felében a pest-miskolci fővonal második vonalrészének a kiépítéséhez, miután a pest-hatvani szakaszt a Magyar Északi Vasúttársaság 1867-ben már átadta. Weikersheim hozzávetőlegesen az egyenes irányt tartva, Hatvan után Hort-Vámosgyörk-Adács-Karácsond-Ludas- Kál-Füzesabony érintésével vezette át a vasúti vonalat Heves megye déli részén. A Vasútépítészeti Igazgatóságnak nem volt könnyű dolga az irány kitűzésekor, mert előbb Hatvan, majd Kompolt kérte a nyomvonal részleges megváltoztatását, határuk kímélésére és védelmére hivatkozva.82 Nehézségekbe ütközött az építési vállalkozó megfelelő anyaggal (talpfák, szálfák) való ellátása is. Lassította a munkát a Hadügyminisztérium Vá- mosgyörk és Ludas állomásokon ágyúrakodók építése iránti igénye, továbbá egy-két nagybirtokos (Deutsch Ignác, Batthány József) kártérítésével kapcsolatos huzavona, valamint Adács község panasza, mely még a képviselőházhoz is eljutott, és közel 25 hold szántó és legelő elvételével, illetve a Kovách László-féle birtok szándékos kikerülésével és kímélésével vádolta a nyomvonalat kijelölő Vasútépítészeti Igazgatóságot.83 Nagy tehertétel volt az építtető részére a hatvani pályaudvar megépítése is. Kiderült ugyanis, hogy az eredeti terveket módosítani kell és a pályaudvar bővítése szükséges. Erre a munkára Gregersehn Guilbrandt építési vállal30
