Kriston Pál: Heves Megye iparosítása a dualizmus korában - Studia Agriensia 13. (Eger, 1992)
A KIEGYEZÉS ÉS KÖVETKEZMÉNYEI IPARI GAZDASÁGUNK TŐKÉS ÁTALAKULÁSÁRA. A MODERN INFRASTRUKTÚRA KIALAKULÁSA - Vasútépítési tervek és megvalósításuk az 1840-50-es években - A megye fő vasúti vonalának előtörténete és megépítése
hatvan-miskolci pálya irányáért elindított akció a megye két nagy települése, Gyöngyös és Eger részéről, részben együtt, részben egymás ellenében is. Reményüket táplálta néhány ígéretes értesülés. Gyöngyös pl. beadvánnyal fordult a császárhoz, s ennek nyomán a pest-losonci vasúti társulat olyan felső utasítást kapott, hogy az az 1863. évi bizottmányi ülésén az előmunkálatokat Hatvantól Gyöngyös felé elrendelte, s ennek költségeit Gyöngyös város 3000 Ft-tal fedezte.69 Vagy Eger esetében az a sokat ígérő tanácskozás, melyet az egri Kaszinóban a Tiszavidéki Vasúttársaság tartott, s azon még olyan tervet tárgyaltak, amely értelmében a vasút közvetlenül Egeren keresztül vezetett volna Miskolc felé.70 ígéretes volt, hogy 1866-ban gróf Forgács Antal, Észak-Magyarország királyi biztosa és érdektársai, Schwarcz Ármin vállalkozó és Nagy László mérnök a hat- van-gyöngyös-eger-miskolci vasút előmunkálataira egy évre engedélyt kaptak.71 Még ugyanebben az évben hasonló engedélyt kapott Zacharias Ke- resztély bécsi építési vállalkozó is hat hónapra.72 Vagy az az udvari kancelláriától a helytartótanácshoz küldött utasítás, mely szerint az előjoggal bíró Tiszavidéki Vasúttársaság olyan utasítást kapjon, hogy az érintett vasútvonal kiépítéséhez a szükséges tőkék beszerzése után kezdjen hozzá. Mindezek ellenére Bécs kedvence, a Tiszavidéki Vasúttársaság nem tett előre egyetlen lépést sem. A kiegyezés a vasútügy terén is hamarosan éreztette jótékony hatását. A továbblépés alapjaként az 1867. évi XIII. törvénycikkel 60 000 000 Ft- nyi kölcsönt biztosított a vasutak és csatornák építésére.73 Mikó Imre közmunka- és közlekedési miniszter személyében ambiciózus és széles látókörű politikus került a tárca élére, aki miniszteri felterjesztésében a Galícia felé vezetendő vasutat a harmadik fővonalnak jelöli, mely Pestet a legrövidebb úton, Hatvanon át kötné össze Miskolccal.74 Ezután felgyorsulnak az események. Eger és Gyöngyös is tudomást szerezve a kormány e vasúti vonal kiépítését szorgalmazó állásfoglalásáról, beadvánnyal fordulnak először a minisztériumhoz, majd az 1868-ban összeülő országgyűléshez, kérve annak városukra nézve legkedvezőbb döntését.75 A kérdés persze már akkor eldőlt, amikor a fenti két város beadványa nyomán a közlekedési minisztérium a nemrég megalakult Vasútépítészeti Igazgatóság véleményezését kérte, s az a vasúti pályának Hatvantól Mezőkövesdig egyenes vonalban való kiépítését javasolta, átvéve a Gazdasági Egyesület 1862-es „Emlékirat”-ának koncepcióját. Vagyis Gyöngyöst és Egert szárnyvasút útján kívánta a fenti fővonalhoz kapcsolni.76 Az országgyűlés törvényhozatalát megelőzően a határozati javaslat vitája során felszólalt többek között Keglevich Béla gróf, Kovách László képviselő, Csiky Sándor egri képviselő, Tisza Kálmán, Podmaniczky Frigyes és Hollán Ernő közlekedési államtitkár is. A megyei képviselők is úgy érezhették, hogy a kérdés eldöntetett, egyik város sem kapcsolódik közvetlenül a fővonalhoz. Ezért inkább 29
